Csajozás!!!:) - csajok és pasik

Nem feltétlenül butaság ez, egyszerűen ilyen az emberi természet. Persze nem minden emberé, de sokan küzdenek szorongásokkal, gátlásokkal. Azért, ha az illető személy méltó rá, talán érdemes lenne egy kicsit egyértelműbbé tenned, hogy mit akarsz tőle. Ha ennek ellenére is hezitál, akkor meg nem éri meg a fáradságot.

Teljesen igazad van! Az emberek annyira buták. Sosem fogom megérteni, hogy miért így kell hozzáállni a dolgokhoz, hogy mi lesz ha elhagy...stb.

A világon vajon hány - akár életre szóló - kapcsolat nem jött létre, azért, mert a férfi bizonytalan volt és nem lépett, a nő pedig csak várt, hátha történik valami? Nehéz dolog ez. A csalódástól vagy az elkötelezéstől való félelem nagyon nagy visszatartóerő.

Ez egy kicsit bonyolult és nem is igazán tudnám leírni. Nem tutyimutyi, hanem bizonytalan. Még várok egy pár napot, de ha a helyzet változatlan marad akkor hagyom. Csak baromi nehéz.

Konkrétan nem tudom miről van szó, meg hogy hol tartotok, de néhány férfira ráfér a bátorítás Persze, egy pontot túl, ha annyira tutyimutyi a srác, az már nem feltétlenül aranyos...

Dark Archon

Nem hinném, hogy Őt az én szépségem bizonytalanította el. Annyira jó nő nem vagyok (csak egy kicsit)
Ennél egyértelműbb jeleket már ha akarnék se tudnék adni!

Igen, a férfiak nehezen nyílnak meg vagy mutatják ki az érzéseiket, mert úgy érzik, ez a gyengeség jele. Kell hozzá bizonyos érettség, életkor, hogy ne így gondoljuk A bizonytalanság is kapcsolatban lehet a szorongással, kb. "te jó ég, ez a gyönyörű lány mégis mit akarna tőlem?"... bizony, olykor a nőknek kell vezetni minket s egyértelmű jeleket adni

Dark Archon

Tudom, hogy mennyire fájdalmas!! Két évig szenvedtem egy srác miatt, akivel a szakítás után még együtt kellet dolgoznom, sőt mind a mai napi együtt dogozunk. (Ő a főnököm)


9 hónap után végre jött valaki aki érdekel és úgy érzem ez kölcsönös. Erre most jött a nagy bizonytalanság a részéről, de nem mond semmit. Ezt annyira utálom. Néma gyereknek...

Igen, de ez valahol az ember ösztönös nyerni akarásából fakad, hogy minél több a kudarc, annál inkább hajlamos az ember magát hibáztatni (főleg, ha lelkiismeretes) s annál lejjebb süllyed. Egyébként, de, ennyire rossz... az az érzés, hogy nincs kedve az embernek semmihez, a régi szeretett hobbijai nem kötik le, legszívesebben egész nap aludna, mert minek felkelni, hogy nincs helye a világban... és hiába mond bárki bármit, saját magát kell meggyőznie az ellenkezőjéről.

Igen, ezek a pasik... meg ezek a nők... csak egyszer kell megtalálni az igazit, de az addig vezető út elég fájdalmas tud lenni.

Dark Archon

Valahol teljesen megértem a helyzetet, de akkor sem szabadna ennyire magát hibáztatnia, és neked sem! Ennyire nem lehet rossz, vagy ahogy Ő fogalmazott, idióta, ha egyszer voltak barátai.

Kicsit furcsa, hogy most én próbálok másba lelket önteni, amikor hasonlóképpen a padlón vagyok én is...(ezek a pasik)