A TENGERALATTJÁRÓ mint a "legcsodálatosabb" fegyver.

Daedalus:
Aruns és nam Arnus (Aruns egy etruszk király volt)

Németország Lo. és Fro. megtámadásával a versaillesi béke revizióját akarta elérni, ezen túl csak a Szu lebegett Hitler szeme előtt (de nem mint keresztes háború volt ez tervezve, csak a terület/nyersanyag/munkaerő okok vezettek a támadáshoz)

A Seelöwe csak egy kis közjáték volt (a svéd vasérc biztosítása miatt legfőképp)

1940 nyara után Hitler egy győztes háborút vesztett el (mert semmi stratégiai érzéke nem volt)

A szovjetek haditechnikája nagyon jó volt, a T-34/76-os volt a világ messze legjobb közepes harckocsija 1941-ben és ugyanez igaz a KV-1-re a nehéz harckocsi kategóriában. Az j konstrukciójú repülőgépeik is (pl. a Jak-1) nagyon közel voltak a német termékekhez (sok esetben teljesen egyenértékűek velük). Kézifegyverekben, tüzérségi lövegekben is kiválóakat gyártottak.

Tök mindegy, lusta vagyok ide bazi sokat írni, te értesz hozzá, én láma vagyok, csak PhD fokozatom lesz a témából hamarosan...

Arnus:

"Sokak szerint a RJ elsüllyesztése miatt lépett be Usa németek ellen." Ez a mondat nem azt jeleniti hogy én azt állítom, hogy így van. Tény akkor ez az akció politikai válsághoz vezetett és az akkori katonai vezetőség szemszögéből forró pillanatokat hozott. (ők azok a "sokak szerint")

"Hitlernek nem voltak átfogó stratégiai elképzelései (a Szu ellleni tád kivételével)." (bocs hogy kopizok
Nos nemtudom mennyire nem átfogó stratégiai elképzelések a német vezetőség szemszögéből pl. Lengyel ill. Francia hadjárat sikerei. Szóval lehet hogy szerinted csak a Szovjetek ellen volt kivételesen egy stratégiai elképzelés, de akor ott van akár a nem megvalósított Seelöwen hadművelet példaként, és ugye a többi német sikerről inkább ne is beszéljünk...

Tény hogy Hitler nem ismerte fel a Földközi-tenger teljes stratégiai jelentőségét. Az olaszoknak el kellett volna foglalniuk Máltát a "repülőgép anyahajót", és a németeknek 1940 júniusában a Gibraltárt. (az angoloknak le kellett volna menni a horn fokig, majd a Szuezin Egyiptomba. Nos ilyen utánpótlás esetén a "hiperszupernagykirály" Montgomery és Alexander tábornagyok 30 %át kapták volna az utánpótlásnak. (na így megnéztem volna tehetségüket)
És ezen kívül lehetetlen lett volna az angol-amerikai partraszállás Észak-Afr., Olaszországban és Franciaországban. Természetesen azt a kijelentésedet hogy Egyiptomot Afrikát megkerülve látták el sajnos nem ismerem el mert ez nem igaz.

Nos a Gibraltár elfoglalása avagy a félix-hadművelet ha úgy tetszik, term. végeredményben azért nem valósult meg ahogy azt te is mondtad- Frankó tábornok követelései (aki csúnyán összedolgozott Canarissal) Canaris azt tanácsolta ellenszolgáltatáként kérje Hitlertől (a sok nyersanyagon és lőszeren kívül) pl. egész Francia - Marokkót, Algírban pedig Oran hozzácsatolását a spanyol gyarmatokhoz. Ez ugye lehetetlenség , mert miért kellett volna Hitlernek átengednie valamit, ami nem volt birtokában és sohasem követelt Franciaországtól? Hitler még mindíg azon a véleményen volt, hogy nagyon kívánatos lenne a hátsó gonolatok nélküli együttműködés, és baráti viszony FDranciaországgal. Ennek a polit. a körvonalait felvázolták Petain marshallal 1940 októberében Montoeire-ben.
Így tehát maradt a második lehetőség a Seelöwen, avagy Otario - Oroszlánfóka hadművelet- a sziget elfoglalása. Természetesen ez igazán játék lett volna a németeknek, csak ugye az áruló Canaris keze benne volt a dologban és így ezt a hadműveletet megintcsak törölték...

Lehet hogy szerinted a SZU nehézipara és hadserege túl erős volt, de annak ellenére hogy Sztálin már jóval hamarabb tudott mindenről ( a Barbarossza tervei megvoltak neki) az egész SZU hadikészültségben állt, elég siralmas vereségeket szenvedtek. A német technikai fölényt kiválóan lehetett kihasználni és óriási sikerekhez vezetett. Az orosz páncélosok ugye sokáig nem tudták tiszteségesen felvenni a harcot a német panzerek ellen és 7-1 arányban hullottak keményen. Németország legyengülése a kétfrontos háború miatt oda vezetett ahova és ugye ekkor már nem bírtak az orosz hadigépezettel és a túlerővel mint korábban ,de egyet ne felejtsünk el!!! Voltak ott időszakok, amikor azért sírtak a jenkiknek hogy hát adjanak kölcsön repülőket, meg tankokat, meg dzsipekket, meg fegyvereket, meg ......, mert nagyon megszorongatták őket grószdojcslandék.

"?"

Azért ez nem ilyen egyszerű.

Hitlernek nem voltak átfogó stratégiai elképzelései (a Szu ellleni tád kivételével).
A francia fegyverszünet után azt hitte, a britek is kiszállnak. Mikor ez nem történt meg, elég bután nézett... Gibraltár megfordult ugyan a fejében, de Franco túl nagy árat kért (tárgyalások Hendayeben)
Egyiptomot általában Afrikát megkerülve látták el, mivel a Fk tenger az olasz hadüzenet után le volt zárva a kersekedelmi hajózás elől (csak néhány konvojt erőltettek át, főleg Málta felé, de általában nagy veszteségekkel - lásd pl. Pedestal)
A Barbarossa nem amiatt fulladt kudarcba, hogy el lehtt halasztva a balkáni harcok miatt, ez butaság. A Szpvjetúnió nehézipara és hadserege túl erős volt. Semmit sem értek volna el Moszkva elfoglalásával sem a németek.

Az USA nem a Reuben James elsüllyedése miatt üzent hadat. Az amerikai hajóknak már korábban tűzparancsa volt a német tengeralattjárók ellen, de Hitler üzent hadat az USA-nak Pearl Harbor után.

El kellett volna foglalni a Giblartárt, még a hábou elején és ezzel a Földközi-tenger le van rendezve. Na a britteknek Egyiptomba Afrikát megkerülve kellett volna utánpótolni és ez nagy gond lett volna. Lelassult volna az u pótlás és D-Afrika partjainál hajókázó farkasfalka simán szedegette volna a konvojokat. Ezzel le van rendezve Afrika és a Barbarossza hadművelet még időben elindult volna. Na ott meg nem szólt volna bele az időjárás és a ruszkiknak is annyi...

Heinz Gu[dae]rian

"?"