Combat Mission

Uhu, már szőrmentén érintettük a kampány kérdést. Lehetetlen lenne szimulálni az egységek fejlődését, hacsak nem valami csökött, más játékokhoz hasonló dologról lenne szó. A katonák ezer féle módon megsérülnek, tehát különböző időkben térnek vissza a csapatukhoz. Nem fejlődik mindenki, a valóságban egyesek kikerülnek a frotra és már messziről lerí róluk, ebből biztosan áldozat lesz. Csomó morális tényező is szerepet játszik, a harctéri stresszről (az agy lelassítja az információáramlást) talán már hallottatok. Pár véletlenszerű példával akartam jelezni, miért is lehetetlen a kampány.

Igazad van, a Zrínyi II rohamtaracknak a Haditechnika tudományos-ismeretterjesztő folyóirat szerint (1996/4), 52 málházott lőszeréből 30 db repesz-romboló, 16 db páncél robbantó, 6 db ködfejlesztő gránát volt. Páncél robbantó - kumulatív vagy üreges töltet (hollow charge).
A mellső (front) páncélzat pediglen 75 mm (nem 50 mm).

Mivel a lőszerek számát eltalálták (52db), nem kizárt, hogy adataik még a Zrínyi fejlesztésének azon fázisából valók, mikor is a tervezők a sorozatban nem gyártott Zrínyi I vadászpáncélost képzelték a harckocsik elleni harchoz, míg a Zrínyi II a gyalogságot támogatta. De ez hamar megváltozott.

Én nem érzem problémának a kis űrméretű pct. ágyúk nehezebb harcjármű elleni hatásosságát. Valóban néha kilövöldözik azt a páncélost is amire nem számítasz, de ha már pct. löveg lövöldöz az mindig halálos veszélyforrás, mert mi van akkor, ha véletlenül wolfram-magos gránátot tüzel ránk. A korai T34-eseket még 20 mm-es pct. gránáttal is kilehetett lőni, vagy végzetesen megrongálni, ez nem vicc, ez a valóság (de véletlenül sem show).

A Turan I és II közt nem olyan végzetes a különbség. A könnyebb gránátot nagyobb sebességgel tudják kilőni, ami fontos a kinetikai energiával működő lövedékeknél. Viszont ez a sebességfölény pár száz méter után elveszik és a nagyobb tömegű (jelen esetben a 75mm) gránátnak sokkal nagyobb az energiája és ezzel a pusztító hatása. Valójában már 800-1000 m távolságról is tüzet nyitottak egymásra a II. vh.-ban az ágyúk, páncélosok.

Én úgy tudom a Panzerfaust, hát még a Panzerschreck nem volt rendszeresítve a Honvédségnél. Mivel nem gyártottuk, ki voltunk szolgáltatva a németek kénye-kedvének (ebben is). Harckocsi veszélyes irányokban, vagy ha olyan célfeladat volt, akkor osztották ki a csapatoknak, de raj szinten tömegesen nem használtuk. Cáfolj meg ha nem így tudod, mert homályos elöttem a témakör.

Bocs uhu, hogy hosszú a válasz, de ennél már csak hosszabban menne.