Nem, igazából a meditáció alatt nem éreztem azt a pontot, ahol átléptem, pont ez volt a súlyos benne, ha a vezető által szabályosan visszajössz, akkor sem érzed, csak ha valami baki történik, akkor volt olyan, hogy váratlanul magamhoz tértem, de mondom, iszonyú rossz volt, azt hittem ott helyben kipurcanok...
De egy ilyen dolgok nem illendő összehasonlítani egy mondjuk balesetben meghalt, újraélesztett dologgal, mert az azért más...
Szerintem sulc barátunk csak cinikusan próbált beírni egy kitalált sztorit, egy kicsit mosolyogtató szerintem, de tetszett, jó poén volt
Jézus szeméből is láttam magam, az a legsúlyosabb, ott akkor, abban a pillanatban, ahogy ő lát engem... Elég megrázó élmény...
Amúgy természetesen a "levédés" itt valami olyasmi, hogy a szobát "kifényezi", burkolja a vezető és mi is kérünk fényt, több-kevesebb sikerrel Isten jelenéből, hisz ő maga a fény, és iszonyú húzó ereje van, nehéz elengedni, ezért is van szükség a segítőre...
A problema az, hogy nincs olyan földi érzés, amihez hasonlítható lenne, talán ezért is zakkantam meg kicsit...
A szerete pedíg nem az, hogy szerelmes vagy valakibe, hisz igazából ez nem is létezik, mert a személybe vagy szerelmes, hanem az általad felállított képébe...
De ez másik téma...
