Én nagyon elégedett voltam a könyvvel. Mind az elbeszélésmód stílusával, mind az események bemutatásának sebességével és részletességével, végül pedig mind magával a történettel és a végkifejlettel. Na jó, két helyen úgy éreztem, hogy a kevesebb talán több lett volna, nevezetesen:
SPOILER
Nagyon tetszett, hogy a nő szép lassan megőrült a rabságban, és magával kezdett beszélgetni, vitatkozni, meg az idő előrehaladtával hallucinációk gyötörték. Még a kóbor kutya is remekül beleillett a sztoriba. De a nekrofil rabló előhozatala a végén már egyértelmű túlzásnak tűnt. Szerintem jobb, hihetőbb lett volna, ha a hallucinációk hallucinációk maradnak, vagy legalábbis nem derül ki biztosan, hogy tényleg járt-e ember a házban. És valahogy a nőt is sokkal emberibbnek éreztem addig.
A másik meg, hogy túl sok volt a fiatalkori nemi erőszak benne, és úgy tűnt, mintha minden rosszat erre akarna kenni. A rabló is ilyen családból származott, a nő is kifejezetten egy ilyen élmény előbukkanásának hatására rúgott bele a férjébe. Még jó, hogy a pasiról nem derült ki, hogy azért rajongott a bilincsekért, mert molesztálták kiskorában... Nem igazán értem, miért kellett ezt ennyire hangsúlyozni.
A másik meg, hogy túl sok volt a fiatalkori nemi erőszak benne, és úgy tűnt, mintha minden rosszat erre akarna kenni. A rabló is ilyen családból származott, a nő is kifejezetten egy ilyen élmény előbukkanásának hatására rúgott bele a férjébe. Még jó, hogy a pasiról nem derült ki, hogy azért rajongott a bilincsekért, mert molesztálták kiskorában... Nem igazán értem, miért kellett ezt ennyire hangsúlyozni.
Amúgy ez milyen borító már?! Még jó, hogy abszolút nem így nézett ki a bilincs helyzete a leírás szerint...
SPOILER
Hiszen ha ilyen lett volna, akkor a csaj hátrabukfencezhetett volna, és megpróbálhatott volna felállni az ágy mögött, mint azt tervezte is a regényben egyszer.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
