Ma elhoztam én is a Signature Edition-t a "DVD-Univerzumból".
A játék jó darabig pihenni fog, ma csak a Bioware pontokat regisztrálom be, meg esetleg az extra dolgokat.
Az üzletben különben meglepően nagy volt a sor, és háromból kettő ember Dragon Age 2-ért állt sorba. (Úgy látszik vannak még rajtam kívül is szentimentális gyűjtők (a játékhoz magához nem sok reményt fűzök az eddig látottak alapján), illetve örök reménykedők.)
De nem ez a lényeg, ugyanis nem tudok szó nélkül elmenni amellett, amit láttam...
Egyrészt tudom, hogy kb. 6 darab 15-20 év közötti srác még messze nem reprezentatív minta a magyarországi pc-s/konzolos játékosokra nézve, de egyszerűen szánalmas volt látni, hogy a 6-ból 5 gyerek olyan szinten volt elhízott és tohonya - lelki szemeimmel látni véltem, hogy chips zabálás és a képernyő előtt ülésen kívül mást nem nagyon csinálhatnak -, hogy az egyszerűen borzasztó... komolyan mondom, totál lehangoló volt.

Félreértések elkerülése végett, nem vagyok sportbuzeráns testnevelőtanár, szerintem nagyjából átlagos alkatú emberke vagyok, tehát nem valamiféle "elitista" beszél belőlem, de ezek tényleg olyan szinten puhányok és durván széthízottak voltak (ismétlem, 15-20 éves létükre), hogy ha 400 métert le kellene futniuk, a fele infarktust kapott volna... levegőt meg egyikük sem.
Előttem is, két olyan mamlasz, szétzsírosodott srác álldogált (szintén Dragon Age 2-ért), hogy az egyszerűen horror volt. Nehéz volt megállni, hogy oda ne szóljak nekik, hogy inkább mennének el mozogni kicsit, ha már jön a jó idő. De hát ugye bunkó lettem volna, ha ezt teszem. Semmi közöm hozzájuk.
Mindenesetre az átlag "játékosokról" bennem is élő (vagy legalábbis néha felbukkanó) sztereotípia ma kapott egy alapos löketet, annak ellenére, hogy tudom, nem ilyen egyhangú és szomorú azért az összkép.
Endure. In enduring, grow strong.