Azért király, hogy át lehet vinni a mentést a DAO-ból, s ebből a DA2 elvileg figyelembe vesz minden fontosabb dolgot, erre nem belefutok egy olyan karakterbe:
SPOILERratyi elf bérgyilkos
barátunkba, akit az alapjátékban élből megöltem...?
Különben a DAO után számomra kissé csalódás szagú ez a játék. Pl. a primitív, "játéktermi hangulatot árasztó", akciójátékos harcok nekem baromira nem jönnek be. Hiába hasonló a "mechanika", mint a DAO-ban, mégis ég és föld a különbség, s nem csupán a sebesség miatt. A küldetések jó része is holt egyszerű (azért vannak nagyon-nagyon jó quest-ek is), és a nevesített főhős és a körülötte/családja körül forgó történések ellenére sokkal kevésbé érzem személyesebbnek, mint az első részt.
Amúgy, mindezen sirámaim ellenére önmagában megállja a helyét, s a kezdeti erős ellenszenvem (az első 4-5 órában kifejezetten szar, sótlan és buta játéknak tűnt) végeredményben tetszésbe ment át, sőt, van néhány kifejezetten jó és erős pillanata, jó ötlet ez az "évek ahogy múlnak a régi dolgok/cselekedeteink eredménye/fejleménye visszaköszönget", és némelyik karakter (pl Varric vagy Isabela) nagyon jó, sőt, sziporkázóan jó... Csak éppen ezt a játékot szerintem hiba volt Dragon Age 2-nek elnevezni, s Bioware mércével mérve, összességében, néhány pillanatot/rövidebb epizódot leszámítva pedig nem üti meg a szintet.
Endure. In enduring, grow strong.