Labdarúgó Európa-bajnokság 2012 - Lengyelország & Ukrajna

Magyarán ha esetleg megint pályázni akarnánk majd egy EB-re, le se kell szarnunk, hogy milyen állapotban vannak a stadionjaink, milyenek az autópályáink, mennyi és milyen minőségű szállásunk van, illetve hogy en bloc milyen állapotú az ország infrastruktúrája, ugyanis itt a döntéshozatalban a felvevőpiaci méreteken kívül jóformán az égegyadta világon nem számít semmi se. Ukrajna és Lengyelo. együtt számlál 85-90 millió lakosságot, míg Mo és Horvátország 15-öt. Teljesen evidens, hogy soha nem fogják nekünk adni, hacsak nem lesz egyszer olyan hogy rajtunk kívül csak Dánia meg Finnország méretű országok pályáznak.

Már itt is volt szó arról egy hozzászólásomban, hogy milyen szörnyű állapotok uralkodnak a stadionokon kívül. Az utak járhatatlanok, parkolók nincsenek, a stadion pedig néhol a puszta közepén áll, és gyalog vagy lovasszekéren lehet megközelíteni. Illetve Gundi is mesélt egy kicsit a pénteki mérkőzés kényszerű, egyórás esőszünetében, például elmondta, hogy Harkivban még neki, akkreditált tudósítónak sem sikerült szállást kerítenie egészen a torna előtti napokig, úgyhogy ez a rendelkezésre álló szállodai kapacitásról is igen sokat elárul. Most megjelent még egy helyszíni tudósítás, ami viszonylag részletesen elemzi ezeket a fenti kérdéseket és még néhány egyéb szempontot is ezeken kívül. Elég kritikus hangvételű, érdemes elolvasni.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Már a közvetítések is alatt említették a bejelentkező riporterek, hogy a stadionok mindkét országban nagyon pöpecek (igen, ezt a szólt használták, bár ezt a Sport1-en, nem az MTV-ben), ellenben a környező infrastruktúrával komoly gondok vannak, különösen Ukrajnában. Itt van még egy cikk erről. Például a parkolóból konkrétan gyalog vagy lovasszekéren(!) kell megtenni egy 3-5 kilométeres távot a pusztán keresztül, hogy elérj a stadionig. És ez még csak Lviv, ami a legnyugatibb ukrajnai helyszín, alig egy köpésre az EU határától. Mi lehet akkor Kelet-Ukrajnában?...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.