Elhunyt...

Tulajdonképpen azt írtad le, hogy bármilyen veszélyes hobbi űzése bőven megéri, akár az ember élete árán is. Hát nem hinném. Ezzel az erővel a (sorozat)gyilkosokra is ráhúzhatnád a világnézeted, végül is ők ezt a késztetést érzik, hát miért ne tegyék. Nem, nem hinném, hogy ezért vagyunk gondolkozó lények. Én legalábbis tudok örülni egy bringás teljesítménytúrán pusztán annak, hogy beértem szintidőn belül - és rohadt jó érzés volt, avagy egy fél méterről való leugratást is már 2x meggondolok.

Dark Archon

Előre leszögezem, hogy nem akarok vitát nyitni, sem pedig bárkit bántani, pláne, hogy személyesen nem is ismerjük egymást.

De ez nagyon rossz hozzáállás.
Azért, mert valaki olyan sportot, sőt, életformát választott, amelyet Te nem tennél, nem szabad elítélni. A hegymászók tökéletesen tisztában vannak a veszéllyel, tudatában vannak annak, hogy bármikor bekövetkezhet a tragédia. Ez benne van a pakliban.

Igen, neki megérte minden egyes csúcstámadás, minden egyes megtett méter egyre feljebb. Ezt én sem tudom átérezni, mert sosem volt még csak hasonlóban sem részem. De elhiszem, hogy, aki ezt az életvitelt választja, az nem felelőtlenségből, sem pedig nagyzolásból teszi. Nem azért vág bele, hogy kitűnjön a tömegből. Azért teszi, amiért a focista rúgja a bőrt, az úszó beleugrik a medencébe. Mert szereti ezt csinálni, ettől érzi boldognak magát. Ezért pedig nem szabad elítélni.

Az extrém sportok pont arról szólnak, hogy az ember feszegeti a saját határait. Én csak néhány hónapja ismerkedem a falmászással, sziklán nem is voltam még. Teljesen amatőr kezdőnek számítok, és számomra egy egyébként pofon egyszerű út megmászása is (alig 5 méter magasságról beszélünk) komoly kihívásnak számít. De már egy ilyen út sikeres megmászása is olyan elképesztő örömöt nyújt, hogy elhiszem, ha egy 8000-es csúcs megmászása bizony igazi extázis lehet. Irigylem őket!

Nagyon sajnálom Erőss Zsoltot és Kiss Pétert, mert két olyan ember maradt a hegyen, amilyenből csak nagyon kevés van a világon. Olyan dolgot voltak képesek véghez vinni, amilyet szerintem közülünk talán senki sem. Én biztosan nem, pedig nagyon szívesen megpróbálnám.

Nem szeretnék tiszteletlennek tűnni, de akik ilyen kimondhatatlan nevű hegyeken mászkálnak vagy más életveszélyes sportot űznek, ne csodálkozzanak, ha egyszer ott maradnak. Aztán a túloldalon lehet elmélkedni azon, hogy vajon megérte-e ezért otthagyni az egész családot magára...

Dark Archon

Erőss Zsolt, Kiss Péter

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...