Most fejeztem be nemrég...
1. Köcsögségnek tartom, hogy nem lehet elnyomni a végén a párbeszédeket. Az egy dolog, hogy először végig akarom hallgatni, de hogy még 3x30percet végigüljek színes robbanásokért, az már túlzás. Még az Illusive Man kinyírásával nem is lenne bajom, de az utána következő 10 perc azzal a kis vakarccsal kész kínzás.
2. EC-vel vittem végig, és ha ezen ennyire kiakadtam, akkor el sem merem képzelni, hogy milyen volt alaphelyzetben. Szörnyű, hogy ezzel az idiótasággal kellett befejezni ezt a trilógiát. Tényleg nem lehetett volna egy olyan befejezést csinálni, amit nem a játékos választ ki, hanem mondjuk megérdemel? Vmiért ezt képesek voltak rendesen megoldani az ME2-nél, itt miért nem?
3. A legnagyobb problémának viszont azt tartom, hogy ez az uccsó jelenetsor megölte számomra a játék lendületét. Igen, gáz, hogy a beszerzett EMS-erők nincsenek normálisan reprezentálva a végső harcokban (ha meg igen, azok akkor is csak "emberek", idegenek alig vannak), és aláírom, hogy itt is lehetett volna több epikus jelenetet beiktatni. De a végjáték előtt egy nagyon élvezetes harcban van része a játékosnak, ahol az ellenfél rengeteg cuccal támad rá, hogy megakadályozza, hogy a Citadelre jusson. Nehéz ütközet, mondhatni a végső boss előtti harc. Amit aztán kap a gyerek, az fél óra tömény duma és szentimentalitás. Mocorogtam és ásítottam rengetegszer, mikor a kis görcs monológozott, hogy ki kell irtani minden élő és szintetikus lényt, hogy mindenki éljen...Nem csoda, hogy kiakadtak a játékosok, mert akkora a szakadék a két élmény között, hogy afelett nem lehet szemet hunyni.
Most csalódott vagyok, annak ellenére is, hogy tudtam, hogy mire számíthatok. Pedig amúgy az egész játék sztem szuper volt, semmi gondom nem volt vele...
-ReLax- Everything you know is wrong / black is white, up is down and short is long / and everything you thought was just so important / doesn't matter... -xeLaR-