Kézilabda

Persze, Eleknek is vannak homály meccsei. Nem is rá akartam kihegyezni a sztorit, inkább csak arra céloztam, hogy idén nagyon összerakta - főleg fejben - a csapatot. Tehát így is lehet. A Fradi egyáltalán nem erős, sőt. De idén abszolút erőn felül teljesít eddig, nagyon együtt vannak és végre olyan taktikával játszanak, amiben az erősségek kerülnek felszínre. Én ezt a válogatottnál évek óta nem látom. Ugyanazt játsszuk, ugyanúgy. Szinte semmilyen új helyzetet nem tudunk lereagálni. Ha az ellenfél meglep, és változtatni kellene, akkor egyszerűen nincs B-terv, amit elővehetünk. Ez az edző felelőssége. Nem feltétlenül Németh Andrásé, mert az elmúlt 10 évben kb. senki másnak sem sikerült - KEB-en kívül. Nem tudunk gyorsan játszani, ami nem lenne baj, mert támadásban még így is tudunk néha alkotni, de a védekezésben nem találtuk meg még mindig a lerohanások ellenszerét, pedig már mióta nyomja ezt egy csomó csapat. Oké, ebben egyre jobbak vagyunk csakhogy ez is már a MÚLTÉ. A jelen (jövő) trendje most éppen a fizikai kézilabda. Montenegró, de egyébként a lengyelek is keményen odaütöttek, léptek, verekedtek. Ettől teljesen leblokkolunk. Egy edzőnek kellene felkészíteni a csapatot arra rendesen, hogy az ilyen kézilabda stílust hogyan kell lereagálni. Mert csak felbasszuk az agyunkat és dobálunk mindenhonnan. Ez kurvára nem jó. Vagy egy sportpszichológus kell, vagy egy délszláv edző, aki megmutatja, hogy mi a szart kellene csinálni ez ellen.

A fradi példáját tényleg csak azért hoztam, mert ott az év elején még csak kerestük magunkat, Tomori távozásával azért eléggé át kellett alakítani a játékunkat, plusz újakat - főleg fiatalokat - is beépíteni, de most már összeálltunk. A válogatottnál is a fiatalokat kellene jobban bedobni a mélyvízbe, mert vannak tehetségeink azért, ha nem is Görbicz-szintűek.

Szenvedély nélkül a foci halott.

Eleket is folyamatosan ekézik és a Fradi lókötőjének titulálja a többség. De ez valamiféle népbetegség lehet, nekem nincs vele különösebb bajom. A Győrön sikerült végre hosszú évek után átlépni párszor, ami hatalmas eredmény, ugyanakkor az erős túlzás, hogy soha nem zuhannak össze.
Elég csak a Lipcse elleni létfontosságú BL-selejtezőre gondolni, ahol ugyan a bírók pofátlanul elcsalták a legvégét, de alapesetben 4-5 góllal kellett volna vezetni, ha nincs teljes blokk a végére. De az idei bajnokságban is van már egy botlásuk (talán az 'újváros ellen), ami még akár sokba kerülhet a végén.

Amúgy a magyar válogatott se egy túl erős csapat, ezt sajnos be kell látni. Tomori és Görbicz eléggé formán kívül vannak (most sérülés miatt kiesnek 2-6 hónapot), noha ők jelenthetnék a különbséget 1-1 meccsen. A beállósok és szélsők középszerűek, Kovacsics is ott kell játsszon.
De ami a legnagyobb gond, hogy nagyon szűk az érdemi keret, amiben persze a sérülések is közrejátszottak. De a mezőnyjátékosok közül kb. csak Triscsuk az, akit általában nyugodt szívvel be lehet tenni, a többi cserejátékos necces. Márpedig nem játszhatja végig a meccseket Zizi vagy Szani, hiába vannak jó formában.

@ufodani:
politika, mi más...

Én azt nem értem, hogy egy nem túl erős csapatot (Ferencváros) miért lehet úgy összerántani, úgy motiválni és olyan taktikával játszani, hogy valamiért sosem zuhannak össze, ha túl nagy a tét? Oké, nem is vernek meg mindenkit, de a kötelezőket szinte mindig hozzák.
Nem azt mondom, hogy Elek Gabi kell a válogatott élére, sőt. Csak így is lehet...

Szenvedély nélkül a foci halott.

Én is azt gondolom, hogy NA-nak lefőtt a kávé és távozhat, noha abban továbbra se vagyok biztos, hogy annyira ő lenne a hibás, mint amennyire sokan gondolják. Ettől függetlenül újfent beégtünk, csak a dánok ellen tudtunk nagyot alkotni, a montik (nem is a vereség, de az arány és a játék) és a lengyelek ellen durva pofon. Az edző felelőssége pedig mindig elvitathatatlan, no meg őt (egyetlen embert) el lehet zavarni, a játékosok döntő többsége viszont nem cserélhető csak úgy le.

Azért azt hozzá kell tennem, hogy amióta követgetem a női kézilabdánkat, azóta ugyanazok a gondok vannak, noha azóta már volt vagy 8 edző és a keret is teljesen átalakult. Elsősorban a pszichés-mentális problémákra gondolok, egyszerűen ha kicsit is komolyabb nyomás nehezedik a válogatottra, akkor az esetek 95%-ában összerogynak, mint a kártyavár.
Ez pedig teljesen független attól, hogy épp ki az edző, kik a játékosok, ill. milyen játékerőt képviselünk. Volt nekünk világverő keretünk és nekik is sikerült elbukni a VB és olimpiai döntőt, nem is akárhogyan. Pár éve már messze vagyunk a szűk elittől, de Brazília ellen nemrég ott volt a nagy esély és ott is elbaltáztuk.
Ha tegnap mi vezetünk 5-6 góllal és onnan feljöttek volna a lengyelek, akkor tuti, hogy meg is fordították volna a meccset. Ők vezettek, mi fordítottunk, de ez se volt elég, mert nem tudtuk kihasználni a helyzetet, magunkat fostuk össze a lehetőség adta lelki nyomástól. Rohadtul kellene már pár sportpszichológus...

Mondjuk ezen a VB-n is egészen furcsa eredmények tudnak születni, elképesztően hektikusak a női sportok. Egyik meccsen 20 góllal nyerek, a másikon egy hasonló ellenféltől már kikapok 15-tel. 40 percig simán vezetek, az utsó 20-ban meg elvernek 18 góllal.
Ez persze nem menti fel a magyar lányokat és a szurkolóknak se vigasz. A csapatjátékunk totálisan szétesett a lengyelek ellen, csak egyéni próbálkozások voltak. Ennek örömére megsérült Tomori és Görbicz is. Ilyen játékosok hiányát csak igazi csapatmunkával lehetne kompenzálni, ami viszont nagyon nem volt meg.
Azt nem tudom, hogy mennyire lehetett volna jobb keretet kivinni a VB-re, mert tudtommal elég sokan sérültek és azért maradtak otthon. Tóth Gabi pl. nagyon hiányzott, de a szélsők közt se igazán volt merítési lehetőség.