Hű, nekem ez a kedvenc ilyen könyvem volt és egyben ez volt a legutolsó kalandjátékkönyv, amit végigjátszottam, 13 éves voltam ekkor. Ezután már csak PC-n játszottam...
Visszatérve erre a könyvre, tényleg az egyik legösszetettebb kaland volt játékmenet szempontjából, a sereg-toborzós és nyílt csatás stratégiai rész egyedülálló volt benne, meg amit még írtál, az is, hogy időre ment és számolni kellett a napokat. Ugyanakkor tényleg kegyetlenül nehéz volt. Emlékszem, ebben a könyvben volt a végén olyan, hogy "ha tudod, hogy mit kell csinálni, tedd azt és lapozz oda, máskülönben megöl a fődémon a varázslatával és a kalandod véget ért

". Itt valóban nem lehetett csalni, de nekem végül összejött. Bár itt is azon múlt az egész, hogy merre mentél a térképen és mely helyeket látogattad meg. Emlékszem, itt volt a szógyűjtögetés, amikre aztán rájöttem, hogy visszafele kell olvasni őket. A legvégén sorra vette a könyv, melyik szerepel nálad és ezek fele esetén instant halál volt, a másik fele esetén meg akkor, ha nem szerepelt a szó.

Elég nagy szopatás volt ez, főleg, hogy pl. az instant halál kategóriát jelentő Koliyg szót a legelején lehetett összeszedni,méghozzá elég könnyen és csak a legvégén kérdezett rá, így ha begyűjtötted és nem tudtad, hogy nem szabadott volna, voltaképp feleslegesen szenvedtél el a végégig. Vagy az Őgezstih szó, amit meg nagyon nehéz volt begyűjteni és mindenképp kellett a végjátékhoz. Ezek elég jól megmaradtak bennem.

"Utcára nyílik a kocsmaajtó, kihallatszik belőle a MaCSkáS FaDíSZ"