Ghost of Tsushima
Végre rászántam magam, befejeztem és kiacsiztam. Nyilván azonnal bejött a NG+ és a Legends mód. Egy cikket a Legends mód amúgy megérdemelne.
A játékról: Egy tisztességes történet, csodálatos képi világgal és mesteri, művészi zenével. A side objectivek meglehetősen repetitívek voltak, és a 30. rókalyuk körül már tikkelt a szemöldököm... Viszont a harcrendszere, az NPC-k személyisége és sztorijai sokat javítottak rajta. Nehéz róla mit mondani. Elképzelhető, hogy még egyszer kijátszom, bár nem vennék rá mérget, ugyanakkor egy kellemes emlék lesz mindig, amikor csak rágondolok. Az Arany templomra, ahogy csillog a napfényben és a tengernyi levél ellepi, vagy a parti ködre, ahogy a darvak felszállnak az érkezésemre, esetleg a Sinto szentélyek körül köröző kamera képe, ezek meg fognak maradni. Talán ha elengedik a nyílt világot, és egy zártabb, sztoriorientált, jobban és alaposabban megírt történetű kisebb, kompaktabb játék lett volna, amolyan Arkham Asylum szerűen, erősebb lehett volna számomra. De mindenesetre végereményben azt tudom mondani, hogy megérte, és kiéltem benne a japán kultúra iránti lelkesedésemet egy időre.
Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
Haverral végigvittük tegnap plusz belenéztünk a 4 fős horda módba is, és piszok jó mindkettő. 
Viszont sajna (vagy nem sajna) kell hozzá a PS Plusz előfizetés.
Jöhetne már a folytatás! 
