Mivel nem tartottam az ujjamat rajta ezen sztorin, nincs személyes élményem arról, hogy a CDPR miket ígért, miket "ígért" és mennyire értelmezhető a tevékenységük fals marketingként. Ettől függetlenül két gondolati sarokpontot tudnék felhozni jelenleg - megint és bevallottan: hiányos infók és megérzések alapján.
1.) - A marketing számottevő részét a vevői oldal generálta, hasonlóan mondjuk egy Fallouthoz vagy az NMS-hez. A W3 nagyon jól sikerült, de őszintén, a recepció és az imádat-tiráda szubjektíve még azon is túlcsapott, mint amennyire a W3 kiváló játék volt. Talán túlzás, hogy számítógépes játékok szent tehene lenne / lett volna, de nem lódítok nagyot, ha azt mondom, közel jár hozzá.
2.) Ide kapcsolódóan és erre építve pedig érkezik a "miért ne hittem volna a CDPR-nek?" kérdése? Miért hittél volna? Miért ne állna a 'caveat emptor' minden egyes esetben külön-külön a saját lábán? Miért írják az emberek hosszú évek óta, hogy "No pre-orders", aztán nyolcmillió megteszi mégis, mert "A CDPR neve garancia?" Ők azt tették, amit egy cégnek tenni kellett vagy akár lehet, marketingeltek, és nincs olyan vállalat a világon, akik a rajongók által feltett kérdésre, nem is kérdésre, kijelentésre, miszerint "Akkor ez tehát korszakalkotóan k*rva jó lesz!", elkezdené húzni a fékeket.
Tehát nem, nem igazán tudom lesöpörni a felelősség legalább egy részét a vevőkről, főleg akkor, ha - ezt nem tudom - az előrendeléshez egyéb bónusz különben nem is tartozott. Volt mód az informált döntés meghozatalára, ha valaki türelmes tudott lenni. TotalBiscuit, 'tten nyugosztalja, a NMS kapcsán jól rámutatott erre a már-már törzsi mintákat felvonultató viselkedésre.
Persze, mindegy, mert eltelik egy év, kettő, vagy még annyi se, jön a következő, főcím és két artwork alapján "zseniálisnak ígérkező" cucc, és a ciklus visszatér a kezdőpontba.
Gyorsan hozzáteszem, hogy most szándékosan nem kevertem ide a CDPR teljesen egyértelmű hibáit vagy szemét húzásait (megfelelő aláhúzandó), mint a konzol portokat stb.
