Cyberpunk 2077 teszt – Az év játéka/bukása?/! [hozzászólások]

Ebben szerintem "ellenkező" oldalon állunk, mert nagyon másképp közelítjük meg azt, hogy egy OW szerepjátéknak milyennek kellene lennie 2020-ban.

Bár a RDR2-ből nem lett szerepjáték, de a játék nagyon kevés pontján döntési lehetőséged volt, illetve a fapados Honor rendszer (alias Paragon/Renegade) is befolyással volt a végére (farkas/szarvas szimbólum), sőt, egy-két küldetést ki is hagyhattál (ha elutasítod Charles kérését, hogy keresd fel öreg indiánt, nem próbáltam, de szerintem akkor az a küldetéslánc kimarad). Ez kettő pl. hatással volt arra is, hogy Swansonnal vagy a nővérrel találkozol a vasútállomáson. Ezek apróságok a történet személyesebbé tételéhez tartoztak, de már a GTAV-ben is voltak kezdemények (az őrült idős házaspáras küldetésláncban elengeded-e a celebet vagy sem, a heist küldetések megtervezése, Franklin döntése a végén). Másképp látom, szerintem akár a GTA-t, akár a RDR2-t nézzük, a történet legalább olyan fontos (mivel utóbbit idén vittem végig, nekem 2020-ban ez a csúcs, mind a remek, érzelmes történet és világépítés tekintetében), amihez építenek egy hitelesen működő világot is, amiben lehet "homokozózni" is mintegy mellékesen (igazából pont fordítva látom).

Egyébként lásd a lentebb linkelt cikket, ők maguk nyilatkozták, hogy ez nekik is egyfajta példakép, ezt a minőséget akarják ők is nyújtani. A történet terén szerintem nem kell szégyenkezniük, de a világ működőképessé tételében már akadnak gondjaik (pl. a forgalom hibái, ha csupán díszlet is, attól még működnie kellene). Azért az RDR2 táborának működése szerintem nem is lehet kérdés, hogyan lehet élővé tenni küldetéseken kívül küldetésadó NPC-ket. Ez pedig a Cyberpunk hasznára is válhatna, szerintem, mert ez független attól, hogy ez most egy homokozós OW vagy szerepjáték OW, alapvető játékmechanikákról beszélek, amik pont a "díszlethez" tartoznak (szerintem).

Szerintem hiba a CP-t a GTA V-höz vagy az RDR 2-höz hasonlítani. A Rockstar üdvöskéi ugyanis alapvetően homokozók, sok elfoglaltsággal, amihez kanyarintottak ugyan egy-egy sztorit, de nem muszáj azt tolni. A CP viszont kőkemény sztoriorientált szerepjáték, ahol Night City "csupán" díszlet. Vannak persze mellékfeladatok a fő történeti szál mellett, de alapvetően itt pont ez a fő szál van kihangsúlyozva. Látszik azért, hogy próbáltak felnőni a GTA/RDR mellé (pl. utcazenész rendes akkordokat fog le a gitárján vagy futottam bele koccanásos balesetnél helyszínelő zsarukba), de messze nem siekrült maradéktalanul ennek eleget tenni. Láthatóan a forgatókönyv mellett a város felépítése az, amire az idő nagy része elment - a többi maradt csupán ígéret. És ezért írom továbbra is azt, hogy itt a menedzsment keffentette el a dolgot izomból, amikor a marketingesekkel egyrészt szította a hype-ot; másrészt arculköpve saját magukat túlhajszolták a fejlesztőket. Nem hiszem, hogy ne lett volna legalább egy, de inkább több minimum senior szintű dev, aki megmondta volna, hogy ez így, ennyi idő alatt nem fog menni. Az meg már nagyon régóta (és a Rockstarnak köszönhetően is) kiderült, hogy a crunch irgalmatlanul képes bárkit demoralizálni, és ez bizony a végeredményen is simán kijöhet. Szkeptikus vagyok, hogy februárra ez tényleg rendesen kész lesz, de én látom, hogy az úton már elindultak, csak a végére kell érni. Ahhoz meg idő kell - és még akkor sem lesz olyan, mint a GTA. A Hello Gamesnek is sikerült végül a No Man's Sky-jal, de évekbe telt, és csak az elmúlt hónapokban érte el azt a szintet az a játék, amiről az eredeti ígéretek szóltak.
Erről jut eszembe: Chris Roberts vajon mekkora ívet fog kapni, ha a Star Citizent egyszer "rendesen" kiadja? Merthogy az a játék is már inkább development hellben van, semmint kész, ígéretek meg ott is voltak akkorák... Az Elite: Dangerous az Odyssey DLC-vel még a végén beelőzi.