Ha mindent összeadunk a két meccs alapján, akkor csoda a továbbjutásunk. 3 félidőn keresztül sok közünk nem volt magához a játékhoz, szinte minden olyan mederben folyt amit Pioli elképzelt, le voltunk taktikázva, mi pedig csak vergődtünk, esetlegeskedtünk és egyénileg is egymást múltuk alul. Rashi, Marci és sajnos Bruno is már hetek óta egy gödörben piázgatnak.
Az első meccsen a Milan full ütős csatársora sérült volt ( Rebic, Mandzu, Ibra ), Oks mi 2 ziccert hagytunk elszaladni. A számomra sok ismeretlen milános messze nem tele gatyával játszott, mint ahogy a 2.meccsen sem - respect, na nem a nem beszaráshoz, hanem az okos, gyors taktikus játék miatt. Talán a 4.félidő volt nálam az egyedüli elfogadható, Látható volt, h Pogbinho beállásával érkezett meg az élet a csapatba, és jött a bónusz gól. A ki érdemelte meg jobban/kevésbé mérleg a Milan kárára tévedett...mákos tjutás volt.
Közben befutott a 13ó10perces gyors:
Granada - United majd ->( Ajax/Roma )
Lövésem sincs mi lenne jobb, az Ajax v a Roma.
Soha ne vitatkozz idiótákkal ! Lesüllyedsz az ő szintjükre, és legyőznek a rutinjukkal. (Woody Allen)
