A héten végre kikerült az epic karmaiból és engem az első gameplay videó óta érdekelt. Végig is játszottam, sajnos (?) elég gyorsan.
Az alaphelyzet egyszerű, mi vagyunk a cápa és megeszünk mindent és mindenkit. Majd idővel, ugyanis a sztori (igen, van történet is
) elején egy cápavadász "segít" nekünk megszületni, mi pedig cserébe leharapjuk a karját. Így mindkettőnknek van oka bosszút állni a másikon.
Szóval először bujkálni kell, nőni, fejlődni. Az elején még egy barrakuda és kihívás, a végén pedig az ámbráscetet is felfaljuk. Meg addigra mindent és mindenkit. Ehhez kapunk pár hasznos fejlesztést (egyszerre három lehet aktív), három fő evolúciós irányt (amik akár keverhetőek is, de akkor nincs setbónusz), egy szórakoztató narrátort (Chris Parnell) és némi gyűjtögetni valót.
A játék legnagyobb pozitívuma a humora. Hiába játszunk egy vérengző cápával, de nehéz komolyan venni az egészet, egyrészt a kicsit rajzfilmes grafika, másrészt a rengeteg poén miatt. Például tele van a játék popkulturális utalásokkal, a nagy Cthulhu-tól kezdve Spongyabobon át a Tűzgyűrűig mindent meg lehet benne találni (és biztos van olyan, amit nem ismertem fel). És akkor még ott van az, hogy a szárazföldre is ki tudunk merészkedni egy időre és a parton tudjuk kergetni a szerencsétlen kétlábúakat. Komikus látvány.
Persze utóbbit nem nézik jó szemmel és ha sokat rendetlenkedünk akkor jönnek a vadászok. Először csak kis csónakokkal, a végére komplett hajóflottákkal, búvárokkal (!!!), dinamittal. Itt az utánpótlás folyamatos, de ha eleget megölünk belőlük jön egy-egy nevesített vadász is, tőlük lehet hasznos cuccokat és az egyik fejlesztési irányt is megszerezni (egy másikat a helyi csúcsragadozók eliminálásával, a harmadikat a terület érdekes pontjainak felderítésével kaphatjuk). Ami sajnos egy ponton túl unalmassá válik, mire minden vadászt előcsalunk.
Plusz ha mindent összeszedünk a területeken akkor nagyjából a játék felétől annyi nyersanyagunk lesz, hogy rögtön maximális szintre fejleszthetünk bármilyen testrészt vagy képességet, ahogy megkapjuk és durván a kétharmadánál elérhetjük a maximális méretet is. Onnantól pedig már csak pipálgatni kell az újabb területen is mindent, elveszik a fejlődés öröme. És kihívás sem sok van.
Így talán nem is akkora baj a játék hossza, mindent 100%-ra megcsinálva a játék végi számláló 9:26-ot mutatott. Aminek az utolsó egy órája már nem is volt annyira szórakoztató, inkább csak kötelességtudatból csináltam végig (meg az achikért persze).
Még biztos elő fogom venni, mert szórakoztató egy darabig, de teljes áron senkinek nem ajánlom. Minimum egy 50%-os akciót megéri kivárni belőle
...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...
