Mit játszottál végig legutóbb? Értékeld!

Ja, ja, láttam, köszi. Közben a demó saját topikjába írtam is.

Tegnap volt patch, tesztelgettem is kicsit, most már működik rendesen az egeres irányítás. Mondjuk vicces, mert már annyira megszoktam, hogy ilyen suta a kamerakezelés, hogy fél óra volt mire hozzászoktam.
Még pár dolgot javított elvileg, de ez a legfontosabb eleme

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Sejtettem, hogy hamar meglesz az értékelésed a játékról, de hogy ennyire hamar! 3 napja jelent meg és már 34 órád benne van.
Sajnos a jelenlegi egér-implementáció mellett nálam a Wo Long nem lehet így vétel. Láttam a Steam-es értékeléseket és abból nyilvánvaló volt, - amit te is írsz - hogy ugyanolyan a teljes játékban az egér kezelése, mint a demóban volt. Sebaj, ha lesz esetleg a jövőben patch hozzá (meg kap egy leárazást ), akkor már tuti megveszem.
Még egy kérdés: Zhang Liang-ot sikerült a Divine Beast nélkül is lenyomnod? Én is visszamentem a demóban az első pályára magasabb szintű karakterrel, de hiába; ott már csak a piócás ember...ööö...akarom mondani, a Divine Beast segíthetett.

Wo Long: Fallen Dynasty (PC)

Egy dolgot előre le kell leszögezni... A rengeteg negatív steames értékelés nem a játékot minősíti, csak a PC-s portot, ami valóban nem sikerült túl jól, de azért bődületes hülyeségeket is le tudnak írni emberek. Például hiába testre szabható a kiosztás mégis panaszkodna rá. De sokan arra sem jöttek rá, hogy az is beállítható milyen gombokat írjon ki a képernyőre. Szóval az értékeléseket így kell kezelni.

Illetve ami még fontos, bár előzetesen én is Nioh 3-ként hivatkoztam a játékra és a grafikai stílus hasonló is (meg ugye mindkét játék soulslike), de teljesen más a két játék rendszere. Inkább sajnos, mint szerencsére. De nézzük miben is különbözik a Wo Long a (számomra etalon) Nioh sorozattól.

A legszembeötlőbb különbség, hogy a történet Japán helyett ezúttal Kínában játszódik, a sárga turbános felkelés idején (i. sz. 184ben) kezdődik. Ezúttal is szerepelnek a történetben valós személyek és események, ami keveredik a kínai mitológiával, így adva az egésznek egy egyedi hangulatot. Aki ismeri a korszak történelmét az biztos jobban fogja élvezni, én utánaolvastam a háttérnek, de így sem volt meg az a plusz, mint az elődökben. Ott rengeteg szereplőről tudtam, hogy kicsoda és bizonyos eseményekkel is tudtam mit kezdeni. Itt a legtöbb szereplő nekem csak egy újabb név, akinek utána kell nézni.

A másik nagy változás a harcrendszert érinti, a Wo Long mechanikája inkább a Sekirohoz hasonlít, nagyban épít a parry/deflect rendszerre. Ha sikeresen hárítjuk az ellenfél támadását vagy mi támadjuk ők akkor nő a spirit méterünk, ebből lehet képességeket és varázslatokat használni. Sőt, a dodge és blokk is ezt használja, viszont a bekapott támadások csökkentik az értéket. A bossoknál hasonlóképpen működik, azzal a különbséggel, hogy ha mi futunk ki a spiritből akkor csak tehetetlenül várjuk a következő csapást, ha az ellenfél akkor lehetőségünk van bevinni egy kivégző mozdulatot, ami jelentős sebzést okoz. Vannak az ellenfeleknek speciális, vörösen felvillanó, úgynevezett kritikus támadásai is, ezeket blokkolni nem tudjuk, viszont ha hárítani egy ellentámadás során jelentős spirit sebzést viszünk be nekik. Érdemes begyakorolni, mert rengeteg ellenfél van akik ellen máshogy nem lehet boldogulni.

Szintén újítás a morál rendszer. Ez az érték a legtöbb pályán nulláról indul és ahogy egyre több ellenfelet győzünk le fokozatosan emelkedik, egészen 25ig. Ellenben ha eltalálnak minket egy kritikus támadással az csökkenti, ha pedig meghalunk akkor visszazuhan az alapértékre. Mivel a bekapott és a kiosztott sebzést is az szabja meg, hogy nekünk vagy az ellenfélnek van-e nagyobb morálja, ezért fontos, hogy igyekezzünk magasan tartani. Ebben segít, ha zászlókat aktiválunk a pályán, amik növelik a minimális értéket, illetve a nagyobbak közülük úraéledési pontként (bonfire, shrine és a többi souls-os megfelelő) funkcionálnak, a kisebbek viszont csak az alapértéket növelik és egyszeri alkalommal fel is gyógyítanak minket. Minden pálya úgy van kialakítva, hogy ha minden zászlót megkeresünk akkor a morálunk minimális szintje pontosan megegyezik a boss moráljával, szóval már csak ezért is megéri összeszedni mindet. Nem kötelező, de jelentős könnyebbséget jelent.

Mint ahogy a legtöbb pályán velünk lévő NPC segítők is. Ők mindannyian nevesített karakterek, nekik is van szintjük, moráljuk és ha velük együtt küzdünk akkor egyre jobbá válnak. Ha pedig a kettőnk közötti "kötelék" eléri a tízes szintet akkor az általuk viselt szettből is kapunk egy példányt. Persze aki inkább egyedül nézne szembe a kihívásokkal az el is küldheti őket vagy éppen ellenkezőleg, akár többet is behívhatunk magunk mellé, akár olyan pályákon is, ahol egyébként nem lenne mellettünk társ (bár nem mindenhol). Annyi a különbség, hogy az általunk behívott társak csak halálunkig vannak mellettünk, az alapértelmezettek pedig elküldésükig. Nem fogják megölni a bosst helyettünk, de el tudják terelni a figyelmét és mi addig ütögethetjük a hátát.

A képesség/képzettség rendszer az elődökhöz képest jelentős egyszerűsödésen esett át. Szintlépéskor már csak öt elemre pakolhatunk, ezek más-más másodlagos statisztikát növelnek, illetve öt szintenként minden elemhez kapunk egy varázslat pontot, amiből különféle mágiákat tanulhatunk. Nagyon nem kell mérlegelni a dolgot, minden varázslatot meg tudunk tanulni a játék végére. Mindössze ha nincs meg a megfelelő alapképességünk akkor nem tudjuk használni. Illetve van egy morál követelmény is, az erősebb varázslatokat rögtön a pálya elején nem fogjuk tudni használni, előbb ellenfeleket kell farmolni és/vagy zászlókat keresgélni. Ez a tény, kombinálva azzal, hogy egyszerre csak négy mágia lehet bekészítve eléggé limitálja a lehetőségeket.
A harcban használható speciális támadásink (Martial Arts) pedig csak a forgatott fegyveren múlnak. A gyengébb minőségű fegyvereken ebből egy, a jobbakon kettő található, viszont néhány kivételtől eltekintve teljesen véletlenszerű, hogy milyen képesség kerül rá. Megeshet, hogy jobban megéri egy gyengébb fegyvert használni, mert az erősebbnek teljesen használhatatlan támadásai vannak, az a plusz egy-két rajta lévő passzív pedig nem ér sokat. Ráadásul ezek az artok nem is cserélhetőek, szemben a passzívokkal.

A játék mindent összevetve a könnyebb souls játékok közé tartozik, valóban sikerült egy kezdőbarát címet alkotni a fejlesztőknek. Van egy-két nehezebb boss benne és az első pálya rögtön egy kifejezetten nehéz ellenféllel indít, ami ténylegesen rákényszeríti a játékost arra, hogy megtanulja a játék mechanikáit, de utána erősen visszaesik a kihívás faktor. Még NPC-k nélkül is a legtöbb boss 2-3 próbálkozásból megvan, de nem egyet elsőre sikerült megölnöm. Lehet ez New Game+-on és fölötte (ha lesznek még szintek) változni fog, de egyelőre kifejezetten könnyű a játék.

Grafikai téren a játék hozza a kötelezőt, vannak kifejezetten szép részek benne, de kifejezetten csúnyába is sikerült belefutnom. A stílust tekintve nagyon hajaz a Niohra, csak itt az amrita kristályok sárgája helyett a démoni rész vörösben pompázik. Nekem néhány ponton azért zavaró volt, főleg a vége felé, de ez ízlés dolga. Illetve néhány bossnál hajlamos olyan effekt orgiát villantani a játék, hogy még a harc után is káprázik az ember szeme.

A játék közel teljes végigjátszása 34 órába telt, még három mellékküldetés van hátra, de az már túl sokat nem tesz hozzá az időhöz az eddigi tapasztalatok alapján. Viszont minden pályát alaposan bejártam és guide nélkül is sikerült a legtöbb collectible-t összeszednem. De lehet ha megcsinálom a maradék küldetéseket kiderül, hogy mindent megtaláltam. Plusz pár küldetést megcsináltam többször, a legelső pályát például rögtön háromszor, mert kellett a set amit a boss dob Ez alatt 5-6 alkalommal futottam bele bugokba, a legtöbbször töltés után szó nélkül kivágott az asztalra, egy alkalommal pedig egyszerűen nem engedte sebezni az ellenfeleket, cserébe ők sem tudtak megütni engem. Illetve időnként fehéren fel-felvillan a képernyő, nem vészes, de azért kifejezetten zavaró. Az biztos, hogy én még végig fogom tolni NG+-on is, de lehet azt már egy másik karakterrel, ezt pedig meghagyom a DLC-kre. Sajnos nem lett egy Nioh 3 és bármennyire is elfogult vagyok mindennel ami souls messze nem is GotY.

És akkor a végére még egy szó a PC-portról... A legtöbb kritika az egér+billentyűzetes irányítást érte. Én (szinte semmihez) nem használok kontrollert, szóval első kézből tudok nyilatkozni. Mivel a végére értem a játék értelemszerűen nem játszhatatlan így sem. Ami való igaz, hogy az egérnek elég szembeötlő holtjátéka van. Ez független a játékbeli sensitivity beállítástól, valami kis késleltetést mindig lehet érezni. Viszont én ezt ki tudtam küszöbölni azzal, hogy az egeret átváltottam 12000 DPI-re, onnantól nem volt vele gond. Bár a többség szerint soulslike játékot egyébként is barbárság így játszani.
Illetve a töltési idők voltak érdekesek, SSD-re telepítve tovább tart betölteni egy pályát, mint a Nioh 2-nek HDD-ről. Teljesítmény terén nem tudok nyilatkozni, nálam érthető módon azzal nem volt gond



TL,DR: A kezdeti nehézségek után egy kifejezetten kezdőbarátnak számító soulslike játék, ami sajnos nem tudott felérni a zseniális elődök szintjére. Azért megérdemel egy esélyt, ha máshogy nem akkor a Gamepassban is benne van. Úgy pedig már tényleg vétek lenne kihagyni

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...