Pedig Duriel sorcival nagyon könnyen ölhető. Static Field-re kell egyetlen pont, és amíg a csicskád (Act2-es mercenary-t használj) feltartja (shift + belt potion gombbal tudsz gyorsan flaskát itatni vele), addig pillanatok alatt leszívod az életerejét (az aktuálisnak a 25%-át tudod levinni egyszerre), és amikor már csak kevés marad neki, akkor fireball varázslattal kivégzed.
Egy másik bevált megoldás a teleport és firewall páros, de azt sosem használtam.
Nosztalgia faktor szerintem nem kell az élvezhetőséghez, viszont a játék kívülről fújásában, ha kicsit túlzó is, hogy az egészet betéve kellene tudni, de részben igazat kell adnom neked. "Vakon" belemenve nagyokat lehet szívni, mert az első kb. 24 szint gyorsan megléphető (Act1-2), de utána lassul kicsit a fejlődés (pl. Act3-4 alatt összesen kb. 3-4 szintet fogsz ugrani), miközben a játék érzékelhetően nehezedik, és főleg Act4 Chaos Sanctuary lehet szívás, ha nem tudja az ember, hogy mire készüljön. (Act5-ben megint gyorsul kicsit a fejlődés, de ott keményebbek az ellenfelek is.) Így ha nem ismered a skilleket, vagy már - tapasztalat híján - alapból egy end game buildet célzol meg, és ezért nem pakolsz rendesen az addig vezető úton hasznosnak tűnő skillekre (amiket úgyis rezetelhetsz, ha már becélzod a végjátékos verziót), akkor nagyon megnehezíted a saját életedet. Azután vannak normálon hasító és még nightmare-en is nagy sikerélményt adó buildek, amik hirtelen használhatatlanná válnak hellre érve, vagyis zsákutcák.
Azután ott vannak a mindenféle cube receptek, amiknek ha nem olvas utána az ember, akkor megint tud nehezíteni az életén. Meg a rúnaszavak (már húszon szinttől össze lehet rakni olyanokat, amik azután egészen hellig segítik az utadat), amiket ha alapból kellene kikísérletezned, kb. mission impossible lenne, de szerencsére az internet korábban kb. 10 perc nézelődés, míg megtervezed, hogy mit szeretnél vagy elolvasod, hogy mások mit ajánlanak hozzá. (Viszont utánanézés nélkül kvázi semmi értelmeset sem tudsz kezdeni velük.
Mindegy, nem akarok itt dió 2 evangelista szerepben tetszelegni, de szerintem a szűkös inventoryt (ami még szűkösebb, ahogy paklod magadra a charmokat, ellenben megtanít arra, hogy nem kell minden szart felszedni, hanem tartsd nyitva a szemed azokra a dolgokra, amik valóban fontosak lehetnek), meg az identify és portal tekercseket leszámítva, amik valóban "reliktumok" a múltból, ez semmivel sem elavultabb, mint a Diablo 3. Mint írtam, a D2R-ben pl. még több skillt rendelhetsz gyorsbillentyűre (és ezek lenyomása sem zavar bele a bal és jobb stb. egérgombba), ráadásul a nehézségi szint növelése itt nem csupán annyit jelent, hogy nő a szörnyek életereje és sebzése X%-kal, hanem a unique (minionokkal flangáló) szörnyek pl. egyre több és több (random) spéci tulajdonságot kapnak, amikből kegyetlen kombók jöhetnek ki (dupla immunitás, vagy lightning enchantes és multiple shot páros, vagy extra gyors, extra erős, átkozós triumvirátus stb.). (És tudom, hogy hasonló volt a D3-ban is, de itt mindez sokkal hangsúlyosabb, és nem csupán annyit tesz, hogy zöld trutyi mellé már lézerdiszkó fényeket is le tud dobni az adott elit csapat.) Ráadásul a normál nehézségi szint viszonylag "laza szerkezetű" szörnypopulációihoz képest nightmare és hell nehézségen alaposan megugrik például a unique bandák száma, így hellen nem ritkán előfordulhat - persze némi mozgással -, hogy három unique-ot és a bandáikat húzod a nyakadra. Gyakorlat annyit tud változni így a "játéktér", hogy hiába ugyanazt viszed újra csak magasabb nehézségen, mégis van benne egy csomó "újdonság" érzés.
Mindez persze lehet iszonyat frusztráló, "otthagyom a fenébe" ingereket küldő, ha nincs meg a tapasztalatod, játéktudásod hozzá, de viszont ezek birtokában (és némi szerencsével, legalábbis ssf módban játszva, ahol maximum a korábbi karaktereid által talált/elrakott cuccokat használhatod, másoktól nem tudsz beszerezni semmit) viszont olyan élményt tud adni, amelyre a D3 végtelenített, egyre magasabb szintű greater riftjei - legalábbis nálam - már nem voltak képesek.
Endure. In enduring, grow strong.
Újra és újra ugyanazt pedig sose vonzott.
)
Gond nélkül pucoltam a pályákat, aztán jött a Duriel fight és 3 ütésből megbaszott.
Onnantól meg ott állok egy szál faszban az idejétmúlt idióta "elvesszük mindenedet, haha bazdmeg" rendszer miatt. 8x túrából és halál előtt bevitt 1-3 saját lövésből végül meglett, de erősen gondolkodom, hogy van e így értelme folytatni. Anno bonespeares nekró mentette meg a játékot, de most tényleg megint az legyen...?
