Milyen könyvet olvastok mostanában?

A Karamazov testvérek hatására, mint említettem, eldöntöttem, hogy elkezdek klasszikusokat olvasni... kifejezetten olyan írásokat, könyveket, drámákat, stb. amiket sosem olvastam, pedig illett volna (úgy értve, persze, hogy az érdeklődései köreim ismeretében illett volna, lásd: írás, filmkészítés, zene...) Úgyhogy egyrészt belekezdtem a polcomon 10 éve porosodó angol, igencsak ütős Shakespeare-összes kiadásba, és elkezdtem szép sorban elolvasni a Shakespeare drámákat. Ez nagy valószínűséggel egy több hónapon átívelő projekt lesz, egyelőre 10 drámánál járok (a 36-ból), ami érdekes vagy érdemes rá, azt magyarul is elolvasom - főleg, hogy elsősorban azért kezdtem most el ezt a projektet, hogy kicsit a "magyaromat" rendbe rakjam. És Shakespeare-nél ütött be, hogy azért az ő műveltségének, valamint az irodalom- és zenetörténet jelentős része táplálkozik az ókori görög és római írásokból, úgyhogy érdemes lenne azokat is elővenni... így olvastam el a hónapban kezdésből az Odüsszeiát és az Íliászt.

Meg kell, hogy mondjam, hogy az Odüsszeia például legalább akkora hatással volt rám, mint a Karamazov Persze más szinteken, de ledöbbentett, hogy egy ennyire merevnek tűnő forma, mint ez a hexameteres verselés, mennyire gazdag, fantáziadús, izgalmas és különösen emberi dolgoknak enged teret a tartalomban. Ebben persze jelentős része van Homérosz mellett a fordítónak, Devecseri Gábornak. Ez béna ajánlásnak tűnhet, de őszintén azt tudom mondani, hogy akit meg tudnak hatni a modern szuperhősfilmek, az meglepődhet, hogy pl. egy Odüsszeia mennyire közel áll ehhez (persze: inkább fordítva.) Ezek az "eredeti", igazi hőstörténetek, és olvasás közben is legalább annyira látványosak és - hehe - epikusak, mint a legmodernebb nyári robbantgatós blockbusterek. Ráadásul ezeknek a történeteknek (továbbra is a két említett eposzra gondolván elsősorban) az emberi oldala, a moralitása, az, hogy a bennük lerajzolt világban mik az erények, ki számít erényesnek, olyan szinten izgalmas és húsbavágó, amit egy Marvel film csak kapargat, és aminek egy Zack Snyder-féle borzalom szánalmas imitációja csak. Azért merem ezeket felhozni, mert a képregénytörténetek, a szuperhőstörténetek egyszerűen tagadhatatlanul merítenek ezekből az ókori eposzokból, és mindenkinek tudom ajánlani, hogy ha csak ez a rész kelti fel az érdeklődésüket, akkor is még ma vágjanak bele.

Az Íliász amúgy egy kicsit szárazabb talán (hosszabb is), mint az Odüsszeia, és érdekes, hogy más oldalról fogja meg az említett moralitást, ember és ember közötti viszonyokat. Persze, lehet azért, mert az Íliászban mégiscsak háború van...

Száz szónak is egy a vége: olvassatok Homéroszt Én meg berendeltem még jó pár ilyen "alap" írást ebből a korból, illetve a későbbi görög drámákat is elkezdem, elkezdtem olvasni. Szerencsére azok jóval rövidebbek (még Shakespeare-nél is), úgyhogy könnyen lehet falni őket

My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.

Úgy döntöttem, elkezdek klasszikusokat olvasni... párszor volt már ilyen fellángolásom az életben, de sokra még nem vittem. Most tényleg bele akarok kezdeni, van is pár könyv a listán. Most éppen a Karamazov testvéreket olvasom, 900-ból kb 350 oldalnál járok, és egészen "szemfelnyitó" élmény... elképesztő, hogy mit hagy ki az ember, ha nem olvas ilyeneket. Teljesen magával ragadó, az emberi lét és létezés legalapvetőbb dilemmáit alaposan megrágó, hihetetlenül valós, őszinte és tűpontos írás. És a történetben tulajdonképpen még sehol sem járok (úgyhogy no spoilers)... az biztos, hogy kerül még Dosztojevszkij a listámra ezek után, de egyelőre teljesen el vagyok veszve a Karamazov világában. Abszolút gyomros.

My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.