Mit játszottál végig legutóbb? Értékeld!

Szerencsére viszonylag régen volt olyan, hogy vergődtem, mert nem volt semmi, ami érdekelt volna. Most is van rengeteg telepített cím a gépen. Mondjuk ezek közül van olyan, amit ezer éve félbehagytam és olyan is, ami nem biztos, hogy végig fog menni. De a legtöbb olyan, amire rámennék. De most Baldur's Gate 3 közbeszól. Aztán a Starfield. Aztán a Phantom Liberty. Aztán a Pókember 2.........

Amúgy ez a mi fajtánk tragédiája, hogy mindig van mit tolni akkor, amikor épp tök jó leárazások vannak. Aztán amikor meg csak pislogok, hogy mivel toljam, mivel toljam, akkor minden full áron van csak nyilván...

Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.

Mindig rosszkor volt leárazva. Úgy egy hónapja Epic-en behúzhattam volna 12k körül a fullos kiadást és mostanában PS-re is durván le volt akciózva. De mivel bőven van mit tolni, így sajnos mindig elmaradt a vásárlás.

Marvel’s Midnight Suns
Lelki beteg szuperhősök GYÜLEKEZŐ!

Még megjelenéskor kezdtem bele a játékba, de az achievement rendszerben lévő anomáliák és az én maximalista hozzáállásom találkozásának hála csak mostanra, egy újrakezdést követően sikerült a végére érnem. Cserébe így legalább a DLC-ket is végig tudtam játszani.

A történet szerint a Hydra feltámasztja/felébreszti minden démonok öreganyját, Lilith-et, ezzel pedig beteljesülni látszik egy ősi prófécia, mely szerint visszatér a Földre az elűzött Ősi Isten, Chthon és elpusztít minden életet. Ezt persze nem kellene hagyni, de a hadiszerencse nem kedvez a Bosszúállóknak, a tutorialban Lilith konkrétan megostromolja Dr. Strange szentélyét és csak a Skarlát Boszorkánynak hála tudnak kitartani. Mese nincs, fel kell támasztani hősünket/hősnőnket (akinek neve nincs, mindenki csak Hunternek hívja), aki háromszáz évvel korábban már saját élete árán legyőzte Lilith-et… Aki egyébként nemcsak a Démonok anyja, de a miénk is
Szóval irány az Abbey-t rejtő zsebdimenzió, ahol megismerkedhetünk a Midnight Suns csapat ismert és kevésbé ismert tagjaival (Penge, Nico Minoru, Magik és egy rémes, új Szellemlovas), majd a rituálé során megalkothatjuk a testre szabható karakterünket éééés... folytathatjuk a tutorialt. Ez kissé el lett nyújtva, de cserébe a játék alaposan elmagyaráz mindent, legyen szó harcról vagy a harcon kívüli tevékenységekről. Ugyanis két küldetés között is van bőven tennivaló, fejleszthetjük az Abbey-t, bejárhatjuk a fokozatosan megnyíló környező területeket, titkokat vadászhatunk és ápolhatjuk a csapattársak lelkét.

A harc maga körökre osztott, viszont annyit csavartak a megszokott XCOM formulán, hogy a különböző képességeket kártyákként használhatjuk. Kártyákból háromféle van, sima támadólap, képességkártya és hősi támadás. Viszont az utóbbi változó mennyiségű Heroic Pointba kerül, ezt az előző két laptípus generálja. A rendszer legjobb része, hogy az XCOM részekkel ellentétben itt nincs olyan, hogy 95%-nál hősünk melléüt a karddal vagy Iron Man mellélő. Ha becélzunk valakit egy kártyával azt el is találjuk (kivétel Nico néhány képessége, ami véletlenszerűen választ célpontot).
Alapesetben minden kör elején annyit húzunk, hogy hat lap legyen a kezünkben, ebből hármat lehet kijátszani az adott körben, de ha nem kedvez nekünk a szerencse, akkor két lapot újra is húzhatunk. Plusz vannak felhasználható tereptárgyak is a pályán, amit felhasználhatunk a magunk előnyére, viszont utóbbiak is Heroic Pointba kerülnek. Illetve körönként egyszer mozoghatunk is, ezt egy későbbi fejlesztéssel felhasználhatjuk egy ellenfél hátralökésére is.
Persze van rengeteg dolog, ami ezt tovább bonyolítja, bizonyos lapok nem csökkentik a körönkénti három lehetőséget, mások csak akkor, ha meghal a célpont, extra lapokat húzhatunk vagy a következő körre adhatunk magunknak plusz lépést. Taktikázásra szükség is van, mert a csapatunk mennyiséget tekintve mindig hátrányban lesz. Szóval a harcrendszer kifejezetten összetett és szórakoztató, érdekes kombinációkat ki lehet belőle hozni És meglepő módon egész jól sikerült kiegyensúlyozni a hősöket, én személy szerint egyedül a Szellemlovast éreztem gyengébbnek a többieknél. De őt viszont nagyon.

Ellenfelekből három típus van:
- A sima közkatona, akinek még egy HP csík sem jutott, ők azok akikre a csapat bármelyik tagja rátüsszent és összeesik. Mondhatni ők jelképezik, hogy mégiscsak szuperhősöket irányítunk, nem egy rakás zöldfülő bakát.
- Az elitek: ők már kaptak HP-csíkot, némelyikük pajzsot is és különböző képességeket is használhat. Van pár, aki csak felturbózott közkatona, de ez a ritkább.
- A Lilith által megrontott vagy csak felbérelt szuper gonosztevők, illetve nagyhatalmú démonok. Nekik több „életük” van és az elején komoly kihívást jelentenek. Fokozatosan jelennek meg a történet során és legyőzni is csak sztoriküldetésben tudjuk őket, egyébként mindig csak visszavonulnak, ha elfogy a HP-juk.

Szóval a harcrendszer tényleg összetett és jól sikerült, de nézzük mi az, ami nem.
Első körben ott vannak az Abbey körüli tevékenységek. A terület felfedezése szórakoztató, nem is túl bonyolult és 90%-ban opcionális a dolog, a fejlesztések és egyéb apróságok pedig felfoghatók az XCOM-féle bázismenedzselésnek is.
Viszont a csapattársakkal barátkozni is kell erősen ajánlott, mert minél többet beszélgetünk velük, adunk nekik mindenféle ajándékokat és szervezünk velük közös esti programot annál jobban szeretnek minket, ami különböző bónuszokban is megnyilvánul. Például Penge támadásai jó eséllyel vérzést okoznak, de csak ha összebarátkoztunk vele.
Ezzel csak az a gond, hogy ez rengeteg beszélgetéssel jár, ahol azért figyelni kell, hogy mit mondunk, nehogy megbántsuk csapattársaink érzékeny lelkét. És még ennyi lelki beteg, kisebbségi konfliktustól szenvedő meg nyafogó szuperhőst egy rakáson én még nem láttam. Az egyik a kisöccse miatt nyafog, a másik besértődik, mert meglepetésbulit rendeztek neki a születésnapára, Tony Stark meg kétnaponta elmondja, hogy ő fél a kísértetektől…

A másik dolog a grafika… Szóval nem mondanám, hogy a játék csúnya, mert harc közben például kifejezetten látványosak a nagyobb képességek vagy a kombó támadások animációi. Viszont közelről nézve (például a párbeszédek vagy átvezetők alatt) már látható, hogy a karaktermodellek már kevésbé kidolgozottak, rengetegszer van, hogy a szereplők ruhája, keze, haja átlóg egymáson. Az arc animációk pedig időnként egészen borzalmasak. Hunter néhány párbeszédben olyan bárgyú fejet vágva mosolygott nálam, mint akin épp akkor hajtottak végre lobotómiát.

És akkor ott vannak a teljesítmény problémák is. Bár semmi nem indokolja, de a játék néha hajlamos mikrolagokra és fura akadásokra. Az utolsó küldetés pedig egész egyszerűen élvezhetetlen volt, egy ponton túl csak nyomokban közelítette meg a 15 fps-t. Utóbbi egyébként megjelenés óta ismert hiba és egy mentés-visszatöltés megoldja a dolgot… Egy időre… Viszont érdekes, hogy ha kiiktatjuk az automatikusan induló 2k launchert a játék sokkal stabilabbá válik.

A játékhoz kijött 4 DLC is, ezek mindegyike behoz egy új karaktert a csapatba. A négy karakter története nagy vonalakban összefügg és a végén egy nagy fináléban csúcsosodik ki az egész. Persze a fő kampányban is használhatóak lesznek ezek a hősök, ráadásul ők is hoztak egyéni fejlesztéseket az Abbey-hoz, szóval megéri felfogadni őket. Nekem Morbius lett az egyik kedvenc karakterem a végére, Pengével remekül kiegészítik egymást.

Összességében szórakoztató a játék, nekem csak a(z újrakezdett) kampány és a DLC-k végigjátszása közel 100 óra játékot biztosított, de még biztosan fogok kalandozni a játékban, mert nyíltak meg új, nehezebb küldetések és ott van egy New Game+ opció is. Ráadásul mind a DLC-k, mind a fő szál története úgy zárult le, hogy a folytatás lehetősége is benne van.

TL,DR: Egy hibái ellenére is szórakoztató játék, meglepően összetett, kártyaalapú harcrendszerrel. A mellékes tevékenységek sajnos kevésbé sikerültek jól, de én ennek ellenére csak ajánlani tudom mindenkinek, aki szereti a körökre osztott harcrendszert és a Marvel hőseitől (figyelem, NEM MCU) sem kap hidegrázást. Egy akcióban mindenképpen, viszont a DLC-k miatt egy Season Pass-sal megbolondított Legendary Editont javasolnék.

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...