2012-ben játszottam az első résszel, de olyan “oké, egynek elmegy” érzésem volt utána. Ígéretes volt, de azért messze még attól a remekműtől, ami a harmadik rész volt.
Fél évvel később egy repülőúton hazafele elkezdtem olvasni az első részt, és máig emlékszem, ahogy a gépen, a kiszálláskor és a metrón hazafele rátapadtam a lapokra, majd egy hétvége alatt kivégeztem a két novelláskötetet. Utána öt és fél évig csak a könyvekkel foglalkoztam, és én kifejezetten szerettem a nyelvezetüket, jó lett a magyar fordítás, és nagyon bejött, ahogy egyes karakterek szájából akkora kapanyél lógott ki, hogy az a papírról is lelógott.

A második játékot kihagytam, a hármassal folytattam 2017. őszén, és azóta büszkén jelenthetem, hogy több rajongót sikerült verbuválnom a Witchernek (játékok+könyvek+sorozat terén is).
Messze nem tökéletesek ezek a könyvek, Sapkowski egy hanyag “jóvanazúgy” hozzáállással építette a világot, a regények előrehaladtával egyre jobban szétcsúszik a sztori stb. De istenem, szerintem a fantasy piacon kevesen tudnak úgy öt mondatból karaktert és átélhető kis hétköznapi szituációkat teremteni, mint ez a mogorva vén lengyel. Úgy fogalmaznám meg, hogy ő nem egy koherens 7 (azóta 8 ) kötetes sagát írt, hanem 100+ minitörténetet vetett papírra, amik úgy-ahogy összefüggenek egymással.
Az, hogy a Witcher sikere főképp* a játékoknak köszönhető, egyrészt jó dolog, mert széles körben ismertté váltak ezek a karakterek, ez a világ, másrészt meg a nemzetközi gamer körökben van egy egyre szélesebb réteg, akik borzasztóan idegesítőek és hisztérikusak, és remélem, hogy a negyedik évadra (ha lesz egyáltalán) eltakarodnak végre a ‘csába, hogy nyugodtan nézhesse és kitárgyalhassa a többi ember az epizódokat. Komolyan, felnézek egy random Witcher sorozatos színész instájára, és minden egyes poszt alatt ott nyávognak ezek a nyomorultak, hogy Henry nélkül egy fos lesz minden.
* De ha kitekintünk a kis buborékunkból, akkor kiderül, hogy a sorozat önmagában is népszerű, rengeteg néző bottal sem piszkálna játékokat, a könyvekről sem hallottak, de ezt követik.