63 óra, meglett a 100% is, egyedül 2-3 echo-t nem szedtem már fel a Koboh-n a legvégén, már addigra kicsit elegem is lett a játékból a Bounty Hunteres oda-vissza utazgatások miatt. A sztori... beteszem spoilerbe, hátha más is idetéved aki késéssel kezd neki...
SPOILER- Bodét eltaláltam az elején

A vicc az, hogy mire a tényleges árulásra sor került már elkönyveltem, hogy csak rossz volt az első megérzésem. Amikor meg kergetem a bázison simán annak drukkoltam, hogy Cal engedje el őket. Ahhoz képest a legvégén rendesen megőrült.
- Cere halálát sajnáltam, amikor elküldte BD-t már lehetett sejteni mi lesz belőle, de a második átvezetőnél én azt hittem el tud menekülni. Így az egész annyira felesleges volt. Nem lett volna elég megölni Cordovát?
- Cal és a sötét oldal: valahogy várható volt, hogy megbillen, már a prológus alatt is elég dühös volt az Inkvizítorra. Aztán Cere halála, az árulás, adta magát. Ahhoz képest amikor ténylegesen váltott az meg súlytalan volt. És a végén Merrin rászól és rögtön meggondolja magát. Furcsa nah, ha lesz harmadik rész (?) akkor remélem ott megoldják, hogy lehessen dönteni és irányt választani.
Összességében nem volt rossz, a Jedha még mindig egy bugtenger, bele se merek gondolni milyen volt megjelenéskor, a nehézség pont kellemes volt így Jedi Masteren (nekem). Utóbbit háromszor vettem le, a két duplabossos Force Teart elég volt megcsinálni padawanon is, illetve a főboss-nál visszatettem Knightra, mert már untam az utolsó fázisos spamjét.
...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...