Mit játszottál végig legutóbb? Értékeld!

Banishers: Ghosts of New Eden (PC):

Már a Vampyr-t is nagyon csíptem, de úgy érzem, hogy az évek során sokszorosan szintet lépett a DON'T NOD csapat.
A játék egyik hatalmas erőssége a fantasztikusan képernyőre vitt 17. századi környezet és a lakosság mentalitásának ábrázolása. A másik pedig a két főszereplőnk, Antea Duarte és Red mac Raith! Egyszerűen annyira szimpatikusa és szerethetőek, hogy pár perc leforgása alatt máris szoros kötelék kezd kialakulni velük. Ezért is ütött annyira szíven már kapásból a játék legelején bekövetkező tragédia.
A játékmenet és a harc abszolút God of War-os, ami csakis jót jelenthet. Ez a félig-meddig nyílt világ nagyon jó tesz neki és itt is folyamatosan jutunk azon képességek birtokába, amikkel újabb területeket érhetünk majd el. Hogy bármikor egy szempillantás alatt válthatunk kettejük között, iszonyatosan feldobja a játékmenetet! Red ugye karddal és puskával vívja meg a harcait, Antea pedig különféle éteri manifesztációkkal operál. Így mindig érdemes megválogatni, hogy mely ellenfél ellen melyikükkel küzdünk meg. A szintlépési és fejlődési rendszer is remekül adagolja az újdonságokat, valamint felszerelési tárgyainkat is képesek vagyunk fejleszteni különböző nyersanyagok segítségével.
A komolyabb kihívásra vágyók is örülhetnek, de akik csak a sztorira kíváncsiak, azok levehetik a nehézséget egészen baráti szintre. A látvány pazar! Nem kiemelkedően gyönyörű, de az összehatás az sokszor szemet gyönyörködtető. Az arcok pedig hihetetlenül élőnek hatnak, köszönhetően a részletes kidolgozottságnak és arcmimikának meg ajakmozgásnak. Ráadásul a teljesítmény kifogástalan. Gyönyörűen belőhető atomstabil 60-ra vagy 120-ra. Ki mit preferál ugyebár.
Döntéseinknek súlya van, hiszen kalandjaink során segédkezhetünk az itt ragadt szellemek számára a felemelkedésben, vagy elragadhatjuk az élők életesszenciáját, hogy ezek segítségével visszahozhassuk szerelmünket az élők sorába. És sajnos itt jött számomra a fekete leves. Egy ponton már megelégeltem a világban bandukolást és a melékküldetéseket. Rámentem a fő csapásvonalra és sajnálatos módon a lehető legrosszabb befejezést sikerült összehoznom. Némi netes keresgélés után kiderült, hogy összesen 13 vagy 14 emberáldozatra lett volna szükség ahhoz, hogy segíthessek Anteán. Szóval Ti ne kövessétek el ezt a hibát és bármelyik utat is válasszátok, de ezek szerint muszáj a mellékküldetéseket is befejezni. Már ha nem akartok úgy járni, mint én.
Összességében azt kell mondanom, hogy iszonyatosan jól sikerült a játék és hihetetlen jó hangulata van! Nem beszélve a csodálatosan szép és érzelmekkel teli mozzanatokról meg átvezetőkről. Továbbra is érdemes lesz odafigyelni erre a csapatra, hátha hoznak még nekünk hasonló gyöngyszemeket.