Nincs annyi időm mostanában játékra...
De ha kíváncsi vagy, hát kb. 15 perc múlva belépek, és jön Friede nővérke

(Róla még régebben láttam videót; még bőven azelőtt, hogy egyáltalán az ER-be belefogtam volna. Illetve az ER környékén J.I.B. emailben Friederől küldött - emlékeim szerint - elrettentő szándékú videót, így jelezve, hogy neki miért nincs esze ágában sem ezekkel játszani

Bár a Sekiroba belekóstolt anno, azt tudom, mert néha emlegeti. Úgyhogy, bár zéró tapasztalatom van az apácával, de mégsem teljesen vakon fogok belemenni a harcba.)
Az eddigiekről. A falu, mint említettem nagyon tetszett. Utána megint egy havas pályára keveredtem, amit láthatóan szívatósnak szántak, de ezúttal nem volt olyan unfair, mint az első helyszínen a torony és közvetlen környéke. A hollow followereket is le lehetett "vadászni", el lehetett kerülni, hogy gruppenba vágjanak többen is. Egy hely izzasztott meg: odalent a jégtükör a három drabális vikinggel. Az elsőt leszedtem sunyiból (plunged attack, majd adni neki). Azután, amikor lemerészkedtem a jégre, megjelent egy fejszés/pajzsos. Gondoltam, eltángálom, de hirtelen valami rengés, és felrepültem a levegőbe. Így derült ki, hogy a jégtavacska másik végében van egy harmadik, tápos viking, aki igen messziről is tud fingatni. Na, itt levertem a fejszéset, de erre a táposra már nem maradt erőm. Nekimentem, de kettő olyat benyomott, hogy inkább elhúztam a csíkot. (Estusom se nagyon volt már ekkorra.) Persze a pudvás fákat megrugdostam, így volt shortcut, szóval hamar visszamentem, és másodjára már okosan lenyomtam őt is (meg a visszatermelődött két másikat is persze).
Itt már jobban esett a souls is egyébként. Nem tudom, miért, mert ugyanazok az ellenfelek. Mégis több soult adtak.
Utána következett a légytanya. Meh terület volt. Semmi izgalom, minimális taktikai érzékkel simán hozható (a lényeg annyi, hogy ne húzzuk magunkra az egész rajt).
És megérkeztem a DLC végi bosshoz. És ekkor lett gyanús, hogy én annak idején a függőhíd túloldalán láttam létrát, amit nem értem el, meg mintha lefelé is lettek volna ott dolgok. Tehát mintha valamit kihagytam volna... Ránéztem egy végigjátszásra gyorsan. Ó, a függőhíd, az áldóját! Az alapjátékban volt hint, hogy szét lehet csapni, itt nem, és magamtól valamiért eszembe sem jutott.
Szóval így ez a rész a végére maradt. Nem vesztegetnék sok szót rá. Az ER-be is előszeretettel raktak bele faágakon szupermáriózást (Deeproots, Sacred Haligtree pl), a DS1-ben is volt (Blighttown alatti mocsár jobb szélén - a hely neve nem ugrik be; no meg Anor Londoban a gerendákon egyensúlyozás... de utáltam azt is

). És a jelek szerint ide is kellett, de úgy, mint egy falat kenyér. Egyszer haltam, amikor az egyik íjász meglőtt, és a nyílvessző robbanása ledobott az ágról. A magasabban lévő íjászt meg sem öltem, mert egyszerűen nem érte meg a szenvedést. A többieket az ágakon, no meg a fákat és a rákokat azért lerendeztem.
A Gravetender boss elsőre lement. Nem tudtam, mi lesz. Azt sejtettem, hogy boss aréna. Rosszul kezdtem, mert amikor farkast láttam, egyből íj a kézben, zoom és lövésre felkészül, erre megindult felém a farkas a muksóval, majd még két másik farkas is feltűnt. Alig tudtam a Claymore-ra visszaváltani időben. Automatikusan két kézre kaptam a nagy kapkodásban, pedig tömegben egy kézre fogva lehet R1-gyel fantasztikusan keresztbe kaszálgatni (kb. 180 fokos szöget ütsz vele ilyenkor horizontálisan). Helyette enyhén ferdén fentről lefelé csapkodtam (ez a kétkezes R1), ami persze nem ideális az össze vissza ugráló farkasok ellen + a hiperaktív muksó ellen. Mindegy, azért lementek viszonylag gyorsan, bár egy estust meg kellett innom. A pasi nagyon egyszerű volt (a farkasok nélkül) - csodálkoztam is, hogy ez lenne a boss? Biztos átváltozik vagy valami egyéb turpisság lesz a második fázisban. Azután kiderült a turpisság: megjött a - szerintem korábban is látott/bekóstolt - nagy farkas tesó. Mire szembekerültünk, szerencsére a muksó pont megfeküdt, így nem kellett többfelé figyelnem. Lenyomtam. Nem olyan szépen és elegánsan, mint Te (utána ránéztem a videódra), mert nem éreztem, hogy a "becsúszós" támadásánál mikor kell jól dodge-olni. Így bekaptam némi sebzést. De így is - izomból - szétütöttem. Úgy láttam, hogy fejre durvábban sebződik, mint amikor éppen háttal van, és a seggét/lábát ütöd. Gond nélkül lement a dolog.
Most itt vagyok. Még van egy kis dolgom, utána ránézek Friedére. Biztos több ráfutás lesz, szóval, ha esetleg ma letudnám (max. félórát szánok rá - már fáradt vagyok ilyenkor), akkor is csak holnap írok majd. De lehet, hogy Lothric tesók scenarió lesz, és két napra húzódik szét, míg megoldom a "puzzlet" (Igazából ebben a játékban valahol minden harc egy puzzle - ki kell tapasztalnod, hogy mit tud az ellenfél, mikor mennyit enged meg, milyen támadására miként érdemes vagy nem érdemes reagálnod stb.)
Endure. In enduring, grow strong.