Óvatosan kezdtem, igyekeztem visszafogni magam, így az első fázisban talán max. kétszer bírt megsebezni.
Utána mindketten belendültünk a második fázisnál, így megint történt olyan, hogy sebzett, én inni akartam, de rossz ütemben, szóval ami visszagyógyult, már ment is le újra, erre ittam, de leverte közben
Azért igazi veszélyben nem éreztem magam - nem volt igazán meleg pillanat.
A harmadik fázisban aztán előjött belőlem a püfölős én, úgyhogy ha kidodge-oltam egy támadását, szinte reckless módban mentem rá. Ezt többször bebüntette, volt, hogy villám is eltalált, így itt már fogyott az estus rendesen. De egy pillanatig nem volt kétséges előttem, hogy ezúttal nem én fogok padlót a végén! Szerencsére így is lett.
Utána elnéztem az alapjáték végi bosshoz. Hát, a két dlc főellenfelei után ez igen harmatos volt. Nem ismertem, nem tudtam, mire számítsak, így benyeltem egy-két támadását. (Főleg, amikor láttam, hogy milyen gyorsan agyon lehet verni, mert HP-ja szinte semmi sincs pl. Gaelhez képest. Úgyhogy az óvatosságot sutba dobva támadtam, amit néha meg tudott bosszulni, ha nem maradt staminám a dodge-ra.)
Midirre azért ma már nem mentem rá. Ne úgy zárjam már a napot, hogy feltörlik velem a padlót!
Endure. In enduring, grow strong.
