Viszont ez a spiritborn hiába tisztára (egy kissé megcsavart) monk állítólag, egyszerűen minimális késztetést sem érzek arra, hogy megvegyem/feltegyem a Diablo IV-et, bármit is csináljak vele.
Igazából még a barbárt, rugót és druidát sem próbáltam az alapjátékban, és ez nálam mindent elmond arról, hogy mennyire "húzott be" a játék/hagyott bennem nyomot.
Pedig amikor tavaly nyáron végigvittem, még élveztem menet közben (bár olyan varázslatot/élményt, mint a korábbi részek, nem tudott nyújtani), de az endgame tartalom valami ~másfél nap alatt kifújt nálam (értelmetlennek tűnt), és addigra valahogy az érlelődött ki bennem, hogy sem a játékmenet, sem az egész játék hangulata nincs annyira jó, hogy egy újabb karakterrel belevágjak.
Akkor még azt gondoltam, hogy idővel biztosan megjön a kedv, visszatérek még a játékhoz (mondjuk megnézni a rugót)! Ám soha, egyetlen pillanatra sem éreztem azóta, hogy bármit is szeretnék vele.
Szomorú, mert én az első rész óta ismerem/ismertem a sorozatot (1997-ben került fel először a gépemre emlékeim szerint), és a Diablo név/cím mindig különleges volt a számomra. (Nekem a 3 is nagyon bejött anno, hiába ment sokak részéről a fanyalgás, hogy rajzfilmesebb/nem olyan sötét, mint a 2 volt stb.)
Mindegy, legalább megspórolom a Blizzard pofátlan árazását
Endure. In enduring, grow strong.
