Ugyanakkor, ahogy Aribeth is írja, egy-két ember ne tántorítson el, mert nekik nem tetszett (hozzátenném, annak ellenére, hogy vannak jogos pontjai [pl. a társak talán nem olyan erősek, mint más játékokban, de szerintem ettől függetlenül nagyon jól megírtak], egyrészt szerintem igazságtalan a játék történetével kapcsolatban [úgy vélem a történetszálak végigfutnak az első fejezettől a végéig, csak hangulatukban más, mint a korábbiak], másrészt ez a játék nem annyira a terepe a "loremolyolónak"
[nem magyaráz a világról különösebben, egy ilyen régi, több évtizedes világ esetében ez nem feltétlen probléma szerintem, a játék képes lehet úgy belevonni, hogy ez nem okoz akadást], harmadrészt az írás, a dialógusok kapcsán is a másik oldalon állok: úgy gondolom, hogy kimagasló minőségű, egyenletes, szerk. még akkor is, ha nem egy Disco Elysium szinten).
Mivel itt elég ellentétes vélemények állnak, érdemes lehet CohhCarnage pár perces végső összefoglaló gondolatait meghallgatni (itt a kezdeti is, mert hivatkozik rá), plusz a játék mellett szólhat, hogy olyan embereket is elragadott, akik korábban ilyen típusú játék nem érdekelt, jogosan elképesztő kritikai siker, a játékosok szerint is. Nem tudom, mennyire zavar, de megemlítem, ez már modern játék, az identitáspolitika itt is megjelenik, talán még nem túl zavaró mértékben, de látható módon (pl. azonos nemű házastársak).
Egyébként a két hét kevés erre a játékra, az első bekezdésben ajánlottakra is, a CP2077 szintén egy jó döntés.
