Luthen monológja erős de... nem tudom. Talán itt azért elfogadható a star wars fantasy részének ignorálása mert nincs kiemelt szerepe az Erőnek? Értem, hogy kicsit földhözragadtabb, grimdarkosabb (wink) hangulatot akartak hullajelöltek sokaságával, de a milliós áldozattal járó terrorcselekményektől eltekintve a Csillagok Háborújának és Luke útjának volt egy vonulata, hogy nem gonosszal tudod legyőzni a gonoszt. A Jó és a Rossz harca.
Ennek szerintem egy nagyon cinikus és ellenszenves újragondolása az, hogy amúgy Luke azért tudott idealizált hős lenni mert csomóan feladták az emberségüket, hogy ő eljuthasson ide. Még nem értem a végére de Rogue One-t után gondolva (előgondolva?) gondolom Luthen & Co teszi lehetővé a Jyn Erso kalandját ami meg ugye Új remény...
Itt a minőség és a történetvezetésből adódóan gondolom nem az volt mint az Akolitánál, hogy ostobák és gonoszak voltak ahhoz, hogy megértsék a Star Warst és azért szürke geci mindenki. Egyszerűen csak ignorálták, és besározták a, talán mondhatom, hogy GRRM vonalon, a toposzokat kiforgatva.
Ütős meg minden, illetve értem, hogy üzletileg ha az SW brand alatt érte meg eladni ezt a stílust, ugyanakkor vannak olyan világok ahol nem kell a sáros, koszos, köpönyeges tőrös moralizáláshoz felülírni az addigi működést. (Ha már grimdark...)
Betegszabi előnyei, hogy van időm filmezni (illetve máshoz meg nincs erőm), de a záró két rész holnapra marad.
Man literally too angry to die
