A Far Cry c. játék szép lassan, a lassan múló fejlesztői hónapok alatt legalább olyan hírnévre és várakozással teli közönségre számíthatott, mint amilyenek az ebben az évben megjelenésre váró egyéb stuffok, pl. a DOOM 3, S.T.A.L.K.E.R., Half-Life 2 / legújabb hírek szerint új megjelenési dátuma 2004 szeptember vége.../, vagy a Thief3.
Bevallom, én csak az utóbbi időben figyeltem fel erre a készülő projectre, de amikor megláttam a terjedelmes in-game moviet, leesett az állam. Utólag már az is leesett, hogy a készülő MOHAA, a Pacific Assault lényegében a Far Cry motorját lopta el a rendezhető tereppel, rongybaba fizikával, illetve a minden eddiginél hitelesebben megjelenített vízfelülettel együtt.
A demo betöltési ideje nem egy leányálom, első alkalommal némi pánik kapott el, hogy szerény, átlagos konfigom most bizony megfekszik a teher alatt. Szerencsére ez nem történt meg, egy reboot segített a problémán és a bizony még mindig hosszúra nyúló betöltés után egyfajta in medias res módon találtam magam - azaz karakteremet - egy motorcsónakban, körülöttem a tenger kéksége, kissé messzebb pedig szigetek, pálmafákkal.
Ekkor mondtam azt, hogy "basszameg"... A grafika gyönyörű, ilyet még nem láthattunk sehol, még az eddig etalonnak minősülő S.T.A.L.K.E.R. pre-alfában sem. /Talán mert csak pre-alfa, nem?
/
A texturák hihetetlenül kidolgozottak, a szinek fantasztikusak, az öszhatás ötös. Mint mondtam, a víz megjelenítése egyszerüen fenomenális. Valószinüleg shader megoldás lehet a csodás látvány mögött, hiszen GeForce 4 Ti-s kártyám a rettentő vízfelület láttán remegésbe fogott. Márpedig ez a GeForce VGA-k egyik nagy hátránya: Nem kellőképpen kezelik le a shadereket, főképpen nem a DX9-es, 2.0-ás verziószámúakat.
A játéktér hatalmas és változatos. Motorcsónakkal pengethetünk ezerrel a szigetek és zátonyok között, elhagyatott, vagy éppen szigorúan örzött partszakaszokon bámuldozhatunk, az esőerdőben csatangolhatunk az ösvényeken és magában a vadonban egyaránt, sőt, még egy hegy gyomrát is megjárhatjuk. Szóval unalomra nincs ok. Személy szerint akkor engedtem ki hátsómból a sokadik petét, amikor a magas aljnöványzet és trópusi fák között csatangolva ráleltem egy II. világháborús, japán repülőroncsra. Csak úgy ott volt. Semmi funkciója nem akadt, nem szolgált búvóhelyűl az ellenség számára, nem lépett életbe semmilyen script, amikor odaértem a roncshoz, egyszerüen csak ott volt. Poén. Mint ahogy mosolyra szaladt a szám, amikor az aljnövényzetből egyszer csak előrobogott pár vaddisznó...Vagy amikor csak úgy céltalanúl motorcsónakáztam és láttam, hogy néha egzotikus halrajok úszkálnak a víz alatt.
A hangok zseniálisak, tökéletesen visszaadják egy trópusi sziget - feltételezhető...- hangulatát.
Az ellenség pedig okos. Éberen őrködnek, támadás esetén azonnal fedezékbe bújnak és onnan próbálnak levadászni. Nem egyszer összehangolt csapat munkára is képesek voltak, pofám leszakadt.
Összegezve zseniális játék ez és hoppá! Már megint az UbiSoft követte el, ami most már egyértelmüen a legnagyobb kiadók élére sorolja ezt a kiváló csapatot.
Várjuk a teljes játékot!
