Egy pár kérdés, így bedobva:
- Miért véditek annyira a magyar mezőgazdaságot? Egy iszonyatosan fejnehéz ágazat, túl sok ember dologzik benne, drága, és szar minőségben termel. A gazdák többsége fejőstehénnek nézi az államot. Amikor egy éven belül felveszik a belvíz, az aszály, meg az összes többi kárra (amiből néhány ellentmond egymásnak) a zs-t, akkor azért kinyílik a bicska a zsebemben.
Mutassatok még egy olyan ágazatot, ahol ha szart termelsz, és sokat, akkor is van egy fix felvevőpiacod?
Ha a külföldi termelő jobb minőségben, jobb áron meg tudja termelni ugyanazt, akkor MIÉRT vennék magyar termelőtől szart drágán? Csak mert magyar?
- Árak: van ami már most drágább, mint Németországban. Pékáruk és számítógépalkatrészek kivételével szinte minden. (Jó, nem minden, de nagyon sok dolog van.)
- Vám: Itt volt az ideje, hogy ezeket a mocskos parazita vámosokat elküldjük a fenébe. Ameddig nincs senkinek sem dolga a vámosokkal, addig lehet, hogy ők a jó arcok, meg ők hozzák a bevételt az országnak. Szóval senkinek sem kívánom, hogy a vámosokkal valaha is dolga legyen. (Pl. mikor 5 napig ülnek egy élelmiszeren.)
Tényleg, ki hogy ünnepelt, vagy búslakodott?
Én (német) horvát haverommal, és a szlovák barátnőjével kimentem kb. éjfélre a Hősök terére, ahol összehaverkodtunk egy cseh zászlót lobogtató cseh sráccal, meg a haverjával, aki szlovák zászlóval tette ugyanezt. (Kicsit parázot a szlovák skac, hogy biztos le fogja zúzni valaki, de végülis - csodával határos módon - semmi atrocitás nem érte.)

Aztán még csatlakozott hozzánk pár magyar, meg egy szlovén csoport és együtt sörözgettünk, hülyültünk, meg dumáltunk kb. fél 5-ig.
Iszonyatosan jó, felemelő érzés volt. (Főleg, hogy másnap viszontláttam magunkat a híradóban)
Nekem ez Európa, nem az a xenofób, minden változástól rettegő mentalitás, ami túl sokáig volt itt az országban.