Ha a világegyetem valóban robbanással keletkezett, és akkor ez nem is olyan lehetetlen
De itt az elémlet, akit érdekel, az olvassa el, nagyon érdekes
A feltevés szerint térkapukon keresztül a hyperűrbe jutva az űrközi utazások ideje a töredékére csökkenthetõ anélkül, hogy a hajókat a fénysebességre, vagy nagyobb sebességre gyorsítsák. Több elmélet van a hyperűrrel kapcsolatban, ezek mindegyike a newtoni fizikán, kvantumfizikán és Einstein relativitás-elméletén alapul. Itt most az az elképzelés olvasható, amelyet a Babylon 5 univerzumának megalkotásához is használtak.
A valós alapoktól függetlenül ezek csak feltevések, elméletek, senki ne vegye úgy, hogy az itt leírtak egy az egyben megfelelnek a valóságnak!
A teória szerint a hyperűr egy változó dimenzió, amely magasságában, szélességében és mélységében egy ferdült tér, ahol a távolságok olyan kicsik, hogy már jelentéktelenek. Az elmélet szerint az Õsrobbanás során (az esemény amely állítólag létrehozta az univerzumot), létrejövõ csillagközi anyag minden irányba eltávolodott (és távolodik most is) a robbanás középpontjától, íly módon létrehozva a középpontban egy elméletileg üres teret, amelyet hyperűrnek nevezünk.
Kicsit részletesebben:
E teória szerint az univerzum akár egy óriási gömb. Minden amit űrként, valós-űrként ismerünk e gömb felszínén, kérgén helyezkedik el. Ez az ahol az Õsrobbanás során kilökõdött anyag található. (bolygók, csillagok, pulzárok, stb) . Ebben négy dimenziót ismerünk, a magasságot, szélességet, mélységet és az idõt. A hyperűr egy másik dimenzió , amely feltehetõleg az egykori Õsrobbanás centrumában maradt vissza, ahol az idõ és tér nem az általunk ismert fogalmak szerint létezik. (ha létezik egyáltalán)
Egy példa: a képen látható űrhajó el akar jutni "A" pontból "B"-be. Az utazási idõt lerövidítendõ, belép a hyperűrbe, és belépés után megjelenik a hyperűr azon relatív pontján, ami "A"-nak felel meg. Ekkor - a hyperűrben - elutazik "B" relatív pontjához.
Mint látható a hajó a hyperűrbõl "B" relatív pontjánál kilépve, megérkezik a célállomáshoz. Lineáris űrutazással is ugyanoda juthatott volna el, ezt a gömb felszínéhez közel esõ vektor is mutatja. Viszont mint az látható a hyperűrben való mozgást jelzõ vektor rövidebb, mert a hyperűrben a két pont közötti távolság vetülete jóval kisebb.
A hyperűrbe való belépés és kilépés nem távolság, azt a hajó nem teszi meg, mert a térkapu megnyitásával a valós űrbõl rögtön a hyperűrbe kerül. (az a zöld szakasz a képen csak szemléltetés miatt van ott, nem utazandó távolságot jelöl) Mivel az elmélet a hyperűrt is gömbszerű térként értelmezi, további lehetõség a relatív útrövidítésre, ha még mélyebre hatolva a hyperűrbe, még kisebb relatív távolságot kell megtenni és az utazási idõ tovább rövidíthetõ.
A probléma viszont az Õsrobbanás centruma, melyhez annál közelebb kerül a hajó, minél mélyebbre hatol a hyperűrben. A centrum gravitációja továbbra is fennáll és a valós-űrben található objektumoknak is van gravitációs vetülete a hyperűrben. Éppen ezért a hyperűrben haladó hajóknak állandóan mozgásban kell lenniük, és nem szabad, hogy túl mélyre hatoljanak a hyperűrbe túl közel a középponthoz mert ez azt eredményezheti, hogy nem tudnak kilépni a nagy gravitációs erõ miatt és csapdába esnek a hyperűrben örökre.
AZ UGRÓKAPU
Mivel a hyperûr egy másik dimenzió ahhoz, hogy a valós ûrbõl át lehessen lépni a hyperûrbe szükség van egy átjáróra. Egy ilyen átjáró létrehozására szolgálnak az ugrókapuk és a nagyobb hajókon található térkapu generátorok/ugróhajtómûvek, amelyekkel tulajdonképpen egy lyukat "ütnek" a valós ûr és a hyperûr között.
A térkapuk 3-5 generátorsorból tevõdnek össze. (3 generátorsoros kapuik vannak pl a Narnoknak, 4 soros az embereknek/centauriknak és a B5 kapuja is 4 soros) A kapuk mérete 1 és 10 mérföld közötti hosszúságú lehet. Az átjáró megnyitását 4, egymástól különözõ típusú energia egy pontban való fókuszálása viszi véghez. A kapuk ezeket az energiahullámokat generálják, egymást gyorsan követõ kisülésekkel. E szekvencia során erõsödik fel a 4 energiahullám - a Quantum 40 nevû anyag segítségével - és találkozik a kapu végén, ahol létrehozza az átjárót.
A nagyobb hajók (általában 500 méter vagy nagyobb) szintén képesek egy ilyen átjárót megnyitni, de mivel ez nagyon sok energiát használ el, ha lehet minden hajó inkább a kapukon keresztül ugrik a hyperûrbe. A nagy energiafelvétel miatt, a térkapuk használata sok esetben egy speciális kódhoz kötött, és csak az tudja belépéshez használni az adott ugrókaput aki ismeri ezt a kódot. A kilépéshez nincs ilyen megkötés, mivel a hyperûrbõl való gyors kilépés gyakran élet és halál kérdése.
A hyperûrbe való átjáró megnyitásán kívûl van még egy fontos feladatuk a térkapuknak: mivel a hyperûrben nincsenek bolygók, csillagok, stb nincs tájékozódási pont, az egyetlen tájékozódási pont a kapuk által a hyperûrbe sugárzott jel, melynek segítségével a kapuk egy hálózatot alkotnak. Ez azt is jelenti, hogy egy kapu pusztulásával ez a hálózat módosul, túl sok kapu kiesése pedig a teljes ugrókapu-térkép átgenerálódásához vezet. Ez pedig nagyban befolyásolja az ismert valós ûrrõl alkotott térképeket is, arról nem is beszélve, hogy a hyperûrben tartózkodó hajók eltévedhetnek. A térkapuk használata ellenére nincs teljes térkép a valós ûrrõl sem, csak azokról a részekrõl amelyeket a térkapukon keresztül már felderítettek. Ennek a területnek a határa a térkapuk által bezárt terület határa, amelyet Peremvidéknek neveznek.
Ha valami nem viágos szóljatok, és megpróbálom elmagyarázni
OTAKU
