Végtelen

1. Én nem mondtam, hogy nem létezik két tárgy között garvitációs vonzás, de nem ez tartja össze a testeket. Nem tudom, ezt honnan szedted, idézd már nekem , mi a durva, vagy tanulj meg olvasni!
2. Ha egy papírlapra teszel egy pontot, akkor az 3 dimenziós lesz, és mint olyan, 3 dimenzióban fog közlekedni, okostojás úr. Az első két dimenzió a valóságban nem létezik.

Na egy kicsit figyeljetek rám Oktatás következik

Láttan itten egy-két elvontabb véleményt Szóval túlságosan nem kell belemerülni ezekbe a dolgokba, mert az emberi agy felfogóképessége bizonyos határok közé van szoritva (mint ahogy pl. nem tudjuk elképzelni azt hogy "1 000 000 km" csak ha bizonyos módon szemlélünk. Nem tudjuk felfogni az egész univerzumot, mert akkor beleőrülnénk. Az is biztos, hogy alig tudunk valamit a körülöttünk levő világról. Mindenesetre éljük az életünket, de törődjünk is bele abba, hogy kérdéseink többségére soha nem kapjuk meg a választ.

Kicsit tisztázzuk ezt a fénysebesség dolgot. A relativitáselmélet önmagában nem egy egészen felfogható dolog, évekbe telik amig egy kis részét is megérthetjük; könyveket lehet irni róla, anélkül, hogy kimeritettük volna a témát.
A fény, mint tudjuk, egyszerre mutat hullám és részecske tulajdonságokat (de természetesen itt nem csak a látható fényre gondolok). Az úgynevezett "fényrészecskék" a fotonok. Ezeket felfoghatjuk akár kis energiatasakoknak is.
Namost itten valaki lejjebb azt írta, hogy a fénynek nincs tömege. Bármennyire "paradoxnak" tűnik is, IGENIS VAN TÖMEGE A FÉNYNEK, és ez egészen egyszerű számitásokkal (akár otthon is) kimutatható. Nézzünk erre egy egyszerű bizonyitékot: a Nap mentén elhajlik a távoli csillagokból érkező fény útja, azaz a napközeli csillagokat nem is ott látjuk ahol lenniük kéne - a nagyhirű Stephen Hawking is kertelés nélkül veti papirra, hogy a Nap gravitációja elhajlitja a fény pályáját. A fénynek ugyanis van tökmege. A relativitáselmélet két fajta tömeget különböztet meg: a nyugalmi és a mozgási tömeget. Egy fénykvantum (foton) nyugalmi tömege 0. Hát ezért.

A fekete lyuk képződése sem olyan egyszerű. Mint helyesen irtátok, természetesen (egy részük) csillagból zsugorodott fekete lyuk. Azonban van egy bizonyos tömeghatár, amely alatt egy csillagból NEM lesz fekete lyuk, ez az ún. Chandrasekhar-határ. Ez kb 1,5 vagy 1,6 naptömeg, pontosan nem tudom fejből. Természetesen a fekete lyuk csak egyetlen lehetséges "utód", mely egy csillag halála után keletkezhet.
A fekete lyuk egy igen érdekes tartománya a téridőnek, mondhatni, a tökéletes nulla tartománya. A szingularitás.

Jatfield: tudod-e, hogyha leraksz két poharat, akkor azok is vonzzák egymást. Ennyit a gravitáció megcáfolásáról. Bocsáss meg, de ez azért durva. Természetesen a gravitációs erő kis tömeg esetében nem nagy, de két akkora tömeg, mint a Föld és a Hold esetében, ez óriásira nőhet, nem beszélve a galaxisokról.


És szeretnék hozzászólni a dimenziókról való eszmefuttatásodhoz is: végtelen számú dimenzió van, matekmatikailag percek alatt egy kockás lapra kiszámolható könnyedén.
Az ember kifejezetten 3 térdimenzió felfogására képes. Erről tudunk. Arról, hogy a gyakorlatban van-e negyedik dimenzió, csupán találgatások vannak. De erről később.

1. DIMENZIÓ: 1 sima pont egy fehér lapon.
2. DIMENZIÓ: egy sima lapon e szerint közlekedhet egy pont. Tudjátok, a két x,y tengely alapján a sikban. A sikban ezekkel akármerre mehet, de a sikból ki nem léphet! Gondoljuk csak el: ha egy pontot körbezárunk egy téglalappal, akkor onnan a saját dimenziójában SOHA nem szabadulhatna ki! És most mindez 3 d-ben...
3. DIMENZIÓ: Háromágú koordináta-rendszerű dimenzió. A 2D-nél emlitett bezárós esetet itt úgy ábrázolhatjuk, hogyha elképzeled, hogyha bezárnak egy olyan szobába melynek csak falai vannak, sehol egy ajtó, sehol egy ablak. A Te általad felfogott 3d-s térben innen soha nem szabadulhatnál ki! De hogyha kilépnél a negyedik dimenzióba, pillanatokon belül a falon kivül találnád magad.

Elméletileg "n" számú dimenzió létezik. Eddig gyakorlatban csak 3.

Remélem végigolvastátok