A reménytelenséghez

Feir | 2009.05.25. 00:37 | kategória: vers

A reménytelenséghez

Már egyre több csillag
Tűnik fel az égen,
Már egyre több remény
Veszik el az éjben,
S jössz helyettük Te
Reménytelenség.

Szárnyadat kitárod
Odafenn az égen,
S eltünetsz mindent
Mi fontos lenne éppen.
Csak Te maradsz meg
Reménytelenség.

Tudod Te nagyon jól,
Mit teszel ezzel,
Ezzel, hogy mi szép s jó,
Eltünteted kezeddel.
Tudod jól, de mit érdekel téged?
Reménytelenség.

Kegyetlen vagy tudd meg,
Hisz mindent elpusztítasz!
Elpusztítod a jót,
S utána lenyugodhatsz,
Mert csak ez nyugtat meg Téged
Reménytelenség.

Utolsó módosítás: 2009.05.25. 18:05

Hozzászólások

1 | Kemloth 2009.05.25. 06:36
Jó lett, grat!!!
Hozzám különben is valahogy közel áll ez a téma, mert nemrég volt egy teljesen reménytelen, borzasztó szakasza életemnek, és akkor én is írtam verseket.
Minden esetre ez jó!
Amúgy fogsz még írni bejegyzéseket, vagy ez csak ilyen egyszeri kinyilatkoztatás?

És csak egyet kérek: a 4. versszak első sorában a "vgay"t javítsd majd ki!;)

2 | Feir 2009.05.25. 08:31
Köszönöm, örülök, hogy tetszik. :-)
Egyelőre nem tervezem bejegyzés írását, de lehet, hogy a későbbiek során fogok írni még.

A 4. versszakban pedig javítva az elírás. Köszi, hogy szóltál. :-)

3 | ShuleyvA 2009.05.25. 17:01
Az első két versszak kegyetlen. Így, ahogy mondom! Kegyetlen.

4 | Kemloth 2009.05.26. 07:51
Szívesen! :-)

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.