Vannak játékok, melyek már megjelenésük előtt igen nagy hírnévre tesznek szert. A Red Faction is egy közülük, viszont ez a játék nem a sztorijával, vagy egyedülálló grafikájával akart kitörni. A bűvös hat betű, amely őrületbe kergette mind a kritikusokat, mind a türelmetlenül várakozó játékosokat a Geo-Mod. És hogy mi ez? Szerintem ennek a jellemzésével kezdené minden gamer a mondandóját, ha megkérdeznénk, mit tud a játékról: "Ez az a játék, ahol szét lehet rombolni a falakat". De persze azért a Summonerrel, vagy a Freespace sorozattal híressé vált Volition ennél sokkal többel akarja elkápráztatni a nagyérdemű közönséget.
A játék története több mint sablonos. A nem túl távoli jövőben, mikor az űrutazás már unalmasabb dolog lesz az esténkénti, 2945. résznél tartó Vak Angyalnak, a Mars lesz az álmok netovábbja. Munkások ezrei ülnek űrhajóba, hogy minél előbb részesei lehessenek az Ultor nevű cég által vezetett bányászmunkáknak. Viszont mikor odaérnek, akkor derül ki, hogy egy szép nagy átverésbe csöppentek. A Mars mégsem olyan vadnyugatos, a munka sok, a fizetség, élelem kevés, emberek tűnnek el sorozatosan, és ha ez még nem lenne elég, egy különös járvány tizedeli a munkásokat. Persze ez sokaknak nem tetszik, így lassan kialakul egy földalatti ellenállás, amit a titokzatos Eos vezet. Persze a játék kezdetén miket ez még nem nagyon érdekel. Éppen végeznénk az aznapi munkánkkal, mikor egy csetepaté kissé elfajul, és hirtelen az ellenállás és az Ultor harcának közepébe csöppenünk, egyszemélyes hősként. A gond az, hogy a játék végéig megmarad az érzés, hogy nincs semmi motivációnk harcolni. Igazából a játék eleje sem a legtökéletesebb, nagyon érződik, hogy az erőltetett kezdés azért lett csak kitalálva, hogy ne shotgunnal a kezünkben, az ellenséges bázis közepén kezdjünk.
Ami kárpótolhat ezért a hiányosságért, az persze a grafika. A Red Faction saját grafikai motorja – ugyan érződik rajta, hogy nem éppen egy Q3 motorral akarja a versenyt felvenni – határozottan szép. A fényeffektek különösen csodásak a maguk kis fényudvaraival. Ráadásul ehhez hozzájön az emlegetett tájszétnyüvési képesség is – megfejelve néhány csodásan szép effekttel, mint például az ablakok ritka szép kitörése - mellyel aztán néha tényleg kisebb vizuális orgazmusokat dob ki a tisztelt játékos monitora. Ráadásul ehhez még különösen nagyobb gép sem kell, a játék egy 500 MHz-es, 128 MB RAM-mal és egy TNT2-vel felszerelt masinán is szépen futott. Ami egyedül bántott, hogy nincs igazán kihasználva a táj szétrombolásának lehetősége. Igazából a játék alatt összesen egy helyen tudtam volna hasznát venni, de ott is csak poénból. Még a multiplayer pályákon sincs nagyon kihangsúlyozva, pedig néha nagyon poénos lett volna az ellenfél fejére dönteni egy falat.
A karakterek animációi szintén a tökéleteshez közelítenek, már ami az arcmimikát illeti. A szereplők nem csak "szájkinyit" és "szájbecsuk" fázisból állnak, de össze tudják húzni a szemüket, stb. Ez néhány videót iszonyatosan feldob. Viszont a karakterek mozgatása nem túl jó. Az emberek ide-oda botlanak, ráadásul távolról olyan benyomást keltenek, mintha túl kevés fázisból állt volna össze a mozgásuk. De nézzük ezt el a játék sokáig tartó fejlesztésének melléktermékeként.
A játék hangok terén sem mutat fel semmi újdonságot. A zene még csak-csak megfelel, bár tipikusan az a fajta, amelynek van egy-két jó megmozdulása, de nem szánták többnek, mint két puskalövés közötti csend kitöltőjének. A hangok is megfelelőek, bár ezek sem azok, amire mindig emlékezni fogunk. Meg kell említenem viszont egy hatalmas hibát. A program támogatja a SoundBlaster EAX 3D hangszabványát, viszont ha a gépben netalán ott csücsül egy GF2, vagy GF2MX kártya is, jó esély van rá, hogy a játék pár perc múltán kifagy. Ráadásul ezen még a hivatalos patch sem segít, pedig a program fórumában nagyon sokan jelezték ezt a hibát (én is onnan tudom, hála az égnek ott megmondták a megoldást – ki kell kapcsolni az EAX-et a setupban – mielőtt végképp feladtam volna). Ez azért elég durva hiba.
Az irányítás is igen különös. Az embernek eszébe kell vésnie, hogy most nem a Földön, vagy bármilyen olyan helyen van, ahol a földi gravitáció érvényben lenne. Itt bizony egy ugrás minimum kétszerese a szabványként elfogadottnak, és még az olyan kisebb megmozdulásokat, mint pl. a rocketjump-ot is kihagyták a játékból. Ja, és mivel egy speciális védőruhában vagyunk, nem kell attól se félni, hogy véletlen belefulladnánk valamelyik marsmélyi tóba (hülyén hangzik, tudom, de tényleg van benne!), mivel ruhánkban végtelenített oxigén-utánpótlás van. Ez főleg a többjátékos módban lesz eleinte idegesítő, nálam az elején sokszor megesett, hogy egy-egy ugrásnál reflexből magam alá durrantottam a rakétavetővel, aminek sokszor végzetes következményei lettek.
Ha már a fegyverekről beszélünk, azokról is szólok pár keresetlen szót. Fegyvereink jó Half-Life szokás szerint csoportokba vannak osztva (4 csoport van). Van a pisztoly osztály, a nagyobb kaliberű puskák osztálya, a robbanószerek osztálya és az az osztály, ahol minden más van (pl. pajzs, lángszóró). A legtöbb fegyvernek a mostani őrület szerint két tüzelés módja van, viszont eltérően a többi játéktól, itt nem csak az "1 erős, de lassú és 1 gyenge, de gyors" mód van. Erre a legjobb példa az ún. Rail Driver. Ez ugyebár mindenki kedvenc egy lövés-egy ember fegyvere. Másodlagos módban viszont átvált egy infravörös nézetre, mellyel akár falon keresztül is láthatjuk ellenfeleink, és le is lőhetjük őket. Nagyon cuki fegyver, kár, hogy az ellenség is kap belőle, mert amikor hárman ránk rontanak ilyen fegyverrel, bizony erősen meg kell dolgozni az életben maradásért! Ami viszont nagyon érdekes volt, a két rakétavetőt szinte semmire nem lehet használni. A kisebbik iszonyatosan gyenge (két-három lövés kell egy katonának, hogy kifeküdjön), az erősebb pedig szemtelenül lassú. Ezért a játékos inkább a lőfegyverekre fog koncentrálni, ami nem is hátrány, mivel szerintem mindegyikük nagyon eltalált kis gyilkoló masina.
A játék mesterséges intelligenciája is dicséretet érdemel. Igazából nem mutat fel semmilyen különlegességet, viszont az ember észre sem veszi, ahogy fokozatosan erősödnek az ellenfelek, pontosabban lőnek, nem menekülnek mindig el. Ja igen, az elmenekülés! Nem tudom mit akart ezzel a Volition, de nagyon idegesítő lett. Ha egy ellenfelet párszor meglőttünk, az "Nincs fegyverem!" felkiáltással futásnak ered, de csak azért, hogy három lépés után hirtelen megtalálja a kezébe ragadt fegyverét, és újból elkezdjen tüzelni. De legalább e pár lépés alatt nyugis célponttá válik... :-)
Eddig úgy tűnhetett, hogy a Red Faction nem valami nagyon jó játék, pedig ez nem igaz. A játék hangulata ugyanis csodás. A pályákon nagyon kevés hiba található, egy irodaépület tényleg olyan, mint a valós mása, és a Mars felszíne is kellemesen "marsi". A játékhoz persze mellékelnek egy pályaeditort is, tehát ha valaki úgy érzi, hogy márpedig ő jobbat tudna csinálni, mindent megadnak a kezdéshez. Tehát igenis ajánlom mindenkinek a Red Factiont, és remélem, ehhez a játékhoz is fogunk jó pár elmés, és érdekes kiegészítést találni a közeljövőben.
