Két éve már írtunk egy BattleCom nevű programról, mely az elsők között tette lehetővé a valós idejű, élőszavas kommunikációt a játékok közben. A programot fejlesztő Shadowfactor egészen az 1.3 verzióig jutott el, aztán felvásárolta őket a Microsoft. Szerencsére nem tűntek el nyomtalanul, az elmúlt időszakban még mindig dolgoztak programjuk továbbfejlesztésén, és munkájuk legújabb eredményeként megjelent a Sidewinder GameVoice.
A GameVoice lényegében az egykori BattleCom új funkciókkal bővített, speciális hardverrel is kiegészített változata. A kommunikációs szoftver mellett egy parancsfelismerő szoftvert is tartalmaz, és mindezek kezelésére szolgál a külső hardver eszköz. Ez utóbbi két részből áll: a vezérlőegységből és a headsetből (azaz mikrofonnal egybeépített fejhallgatóból). A vezérlőegység az USB porton csatlakozik a PC-hez, emellett pedig a hangkártyával is össze kell kötni a megfelelő be- és kimeneteken. A headset hangereje is szabályozható egy külön tekerőgombbal (ez természetesen független a hangkártyán beállított hangerőtől). Igen kellemes szolgáltatás az átkapcsolási lehetőség a headset és a tényleges vonal ki-/bemenetek között, abban az esetben, amikor, mind fejhallgatóval, mind pedig külső erősítővel is akarjuk használni.
A vezérlőegység kialakítása átgondolt, minden gombot kényelmesen elérünk és az aktív állapotukat piros lámpa is jelzi. A többi játékossal való kommunikációhoz összesen hat gombot használhatunk, ezek közül négyhez szabadon rendelhetjük hozzá a kiválasztott játékosokat, egy gombhoz akár többet is. Az ötödik gombbal a csapatunkat érhetjük el, a hatodikkal pedig az összes játékost. A kommunikációs gombok közül egyszerre több is lehet aktív. A vezérlőegységen található még egy gomb, amivel a parancsfelismerést lehet aktiválni, valamint egy gomb a mikrofon elnémítására. A headset jó minőségű, kényelmes és közvetlenül a vezérlőegységhez csatlakozik.
A beszéd átvitele egy hálózatos játéknál csak komoly tömörítés mellett valósítható meg, különösen a magyar hálózati viszonyokat tekintve. Ráadásul egy komolyabb hálózati forgalmat bonyolító program mellett valamelyik oldal sérülhet, gondolva itt a beszéd darabossá válására, vagy akár a program maga is szaggathat. A tömörítési technikát sajnos nem lehet itt kiválasztani, mint a korábbi BattleCom-nál, már csak a rendelkezésre álló hálózat típusa állítható be.
A Microsoft politikájára jellemző módon nagyon terjeszteni akarják a hálózati felhasználást, és itt is természetesen a saját MSN Messenger programjaikat helyezik előtérbe. Ezért a korábbi BattleComot egy területen lebutították. A GameVoice önállóan már nem tudja kezelni a csatlakozásokat, ehhez szükségünk van az MSN Messenger programra, és annak a működtetéséhez egy Microsoft Passportra (ha nem volna ilyenünk, természetesen előzékenyen a setup program fölajánlja az oldalt, ahol regisztrálhatjuk magunkat). Ami persze nagyon kényelmesen lehetővé teszi, hogy bárkivel elbeszélgessen az ember az interneten, amennyiben a célszemélynek is van ilyen GameVoice rendszere.
Egy jól megvalósított parancsfelismerő program jelentősen megkönnyítheti a játékosok életét. Nem kell többé mindenféle billentyűkombinációkat fejben tartani, nem kell játék közben folyamatosan a billentyűzetet nyomkodni, az összes funkció elérhető a megfelelő parancsszó bemondásával. A GameVoice pontosan ezt nyújtja, és a legszebb benne, hogy minden játékkal működik, nem csak olyanokkal, amik támogatják. Rengeteg előre definiált profilt (azaz játékokhoz készített konfigurációt) tartalmaz, a listán a legtöbb mai játék megtalálható. Természetesen az előre definiált profilok mindegyike szabadon módosítható, és újakat is létrehozhatunk. Egy új profil létrehozása után csak sorban meg kell adni a parancsszavakat, és azt a billentyűt, amit aktivál. Egy-egy parancs nem csak egyetlen szó, hanem akár rövid mondat is lehet, és a bemondásával nem csak egyetlen billentyűt, hanem billentyűkombinációt, vagy egész karaktersorozatokat is aktiválhat, sőt, akár szünet is iktatható a billentyűparancsokba. Persze az operációs rendszer által lefoglalt kombinációkat a program nem tudja végrehajtani, bár beírni azokat is be lehet.
Ez a megoldás kényelmes és gyors, de van egy hatalmas hátránya, ami főleg a nem angol anyanyelvűeknél jelentkezik, ez pedig a kiejtés. Ezen a téren ugyanis nem a program alkalmazkodik a felhasználóhoz, hanem a felhasználónak kell a programhoz. A program csak angolul tud, és nagyon pontos elképzelései vannak arról, hogy melyik szót hogyan kell kiejteni. Csak akkor hajlandó felismerni a szót, ha tényleg azt hallja a mikrofonon keresztül. Pont ezért a szavakat nem a helyesírási szabályoknak megfelelően, hanem inkább fonetikusan kell beírni. A különböző betűk megfelelő kombinációjával közelebb lehet vinni a saját és a gép elképzeléseit, de ez sokszor nem elég. A beépített szövegfelismerő egy fix szókincsű folytonos beszéd felismerésére kialakított felismerő. Ez pedig fent említett kiejtési problémákat azzal is tetézi, hogy fontos a többszavas parancsoknál a beszédsebesség, illetve a szavak közt tartott szünet mértéke, amit sokszor nagyon nehéz eltalálni. A másik érdekessége ennek a felismerőnek, hogy fix szókincsű lévén, mindig csak az adott profilbeli szavakat vizsgálja, és a leghasonlóbbnak talált parancsot hajtja végre. Ez néha mulatságos eredményhez vezethet: kevés parancs esetén, elegendő egy hasonló hangzású szót mondani és megérti, sok parancs esetén, azonban bizonyos parancsokat következetesen félreért, ha nem pont az általa megkívánt tájszólás szerint ejtjük ki.
A beírt szavakat visszaolvastathatjuk a programmal, és begyakorolhatjuk, azonban némely szó kiejtése, még nyelvtörőnek is a nehezebbek közül való. Ezen a problématömegen próbáltak azzal segíteni, hogy a program a gyakorlás alatt alkalmazkodik egy kevéssé a felhasználóhoz, de ez minimális könnyebbség. A tesztelés során voltak szavak, amiket a program azonnal felismert, de elég sok olyan is, amit csak néha, vagy egyáltalán nem, a parancskészlet bővítésével. Ezzel sajnos pont az egyik alapkövetelmény, a megbízhatóság kerül veszélybe. A parancsfelismerő program csak kiegészítő, ami lehetővé teszi, hogy a játékos a játékmenetre koncentrálhasson. Nem megfelelő angol nyelvtudással viszont jobban oda kell figyelni a kiejtésre, tehát ugyanott vagyunk, ahol kiindultunk.
Másik probléma a késleltetés, ami a parancs kiadása és a kívánt reakció között eltelik. Konfigurációtól függően sokszor több másodperc is eltelik, míg a GameVoice feldolgozza a parancsot, ami bizonyos játékstílusoknál (pl. akció) kritikus. Ez azonban a beszédfelismerés alapvető sajátossága (kell szünet, hogy megtalálja a parancs végét), és ez a reakcióidő a többszavas parancsoknál nyúlik hosszúra igazából, tehát megfelelő parancsválasztással elkerülhető.