Ha valaki PC-jén szeretne DVD filmeket nézni, ahhoz nem elég egy DVD-ROM meghajtót beszereznie, hanem szüksége van egy megfelelő szoftverre is, ami a film lejátszását, a DVD korongon rögzített MPEG adatfolyam dekódolását végzi. A DVD játszó szoftverek piacának két fő szereplője az InterVideo cég WinDVD programja, és a Cyberlink PowerDVD-je, melyeknek megfelelően butított verzióját előszeretettel adják ma már gyakorlatilag minden multimédiás számítógép-eszköz mellé: videokártyákhoz, sokcsatornás hangfal-készletekhez, vagy magához a DVD meghajtóhoz. Jelen cikkünkben a WinDVD aktuális, Platinum fedőnevű verzióját boncoljuk.
Az installálás után 35 MB körül foglaló program feltelepít egy rezidens részt is, melyet érdemes kikapcsolni, ugyanis olyan más célra is használt shortcutokat foglal le magának, mint a Ctrl+F4. No de térjünk inkább a lényegre, a DVD játszásra. A film ablaka ezüst színű kerettel jelenik meg, alatta pedig a virtuális talpaival asztali készüléket imitáló kezelőfelületet találhatjuk. Ezen minden lényeges funkció gyorsan elérhető. Lejátszás, sávléptetés, tekerés, lejátszási sebesség szabályzása egy tolóka segítségével, pozícionálás az adott trackben, lemez kiadása, hangerő állítása. Gyakorlatilag ezek egy DVD játszó fő feladatai, és ezeket mind egyszerűen használhatjuk. Aki többre vágyik, az a jobb oldalra különböző kiegészítő-vezérlők közül választhat, egész pontosan nyolc közül. A navigációs részen többek között egy plusz sávléptetőt, az egyes lemezeknél használható kurzornyilakat, valamint a könyvjelző-elhelyező gombot találjuk. A nyelvi beállításoknál a hangsáv és a felirat kiválasztására van lehetőség. A kijelző állításainál bekapcsolhatjuk, hogy a filmet mindig a többi ablak felett lássuk, vagy a Windowsunk „háttere” legyen a film (Video Desktop mód), és itt találjuk a filmből kép készítésére alkalmas gombot is.
És itt megállnék egy pillanatra, ugyanis ez a funkció igen egyedi, de nagyon praktikus módon működik. Első lenyomásakor megjelenik egy külön ablak, benne a készített felvétel kis képével. Így sok kép készítésénél egy listában láthatjuk azokat, és könnyedén törölhetjük közülük a rosszul sikerülteket. Ha pedig megvannak a megfelelő képek, a megfelelő gomb megnyomásával el is menthetjük azokat. Itt kezdetben jól oda kell figyelni, ugyanis a képlistázó ablak bezárásakor az el nem mentett képeink elvesznek, tehát előtte mindenképpen használnunk kell a mentés funkciót.
Eme kis kitérő után folytassuk az extra kezelőrész további lehetőségeit! A színeket is tetszés szerint állíthatjuk: világosság, kontraszt, telítettség, gamma korrekció – gyakorlatilag minden, amire szükség lehet. A hangeffektek menüjében beállíthatunk környezeti effektusokat (színházi hangzás, halkabb késő esti beállítás), különböző DSP effekteket (pl. visszhang, karaoke), valamint a hangmagasságot szabályozhatjuk. A második hanggal kapcsolatos kiegészítő menüben a „Dialog Clarity” és „TruBass” paramétereket, valamint a hangszórók méretét szabályozhatjuk, a harmadikban pedig hangszóró és fejhallgató között válthatunk, igény esetén bekapcsolva a „Virtual Speaker” módot, mely a térhangzású filmek hangját képezi le sztereóba. Végül lehetőségünk van video-effektek alkalmazására is, például inverzre válthatjuk a képet, vagy például sárgíthatjuk/szürkíthetjük az egészet. Ennek mondjuk elsőre túl sok értelmét nem láttam, de biztos adódhat olyan ritka alkalom, amikor pont ennek veszi hasznát az ember.
A WinDVD Platinum „Setup” menüje is számos beállítási lehetőséget tartalmaz. Megadhatunk alapbeállításokat a feliratnak és a hangnak, és ha ilyet talál egy lemezen, azzal fogja a filmet lejátszani. Hasznos funkció az Auto Resume, melynek bekapcsolásával a félbehagyott film pontosan onnan fog folytatódni, ahol abbahagytuk. Természetesen minden hangrendszert támogat a program, a sztereótól egészen a 7.1-es házimoziig. A csatornákra bontást igény esetén el is végzi, de küldhetjük a feldolgozatlan jelet külső Pro Logic processzorba, vagy hangkártyánk S/PDIF csatlakozóján keresztül házimozi erősítőnkbe is. A DVD-n kódolt Dolby Digital (vagy a 7-8 csatornás DD EX) hangsávot ugyanúgy tudja kezelni, mint a DTS hangot (akár DTS ES Matrix kódolású, 6.1 vagy 7.1-es hangsávot is), emellé az SRS TruSound technológiájának segítségével bármilyen többcsatornás hangformátumból két hangfalhoz optimalizált, virtuális surround hangteret teremt, vagy a Dolby Surround Pro Logic II technológiával a sztereó hangot bővíti 5.1 csatornássá.
Ahogy hangok terén nagy a kínált választék, úgy a program filmformátum esetén se elégszik meg a DVD filmek lejátszásával. Persze a fő funkciója a DVD játszóba helyezett korongon lévő film levetítése, de ez nem zárja ki, hogy a winchesterre másolt VOB file-okból, vagy akár DivX tömörítésű AVI-kból indítsunk el egy filmet, sőt, még a hazánkban ma újra reneszánszát élő VideoCD vezérlés se okoz gondot.
Érdekes funkció még a Time Stretching, mellyel felgyorsíthatjuk a film lejátszását, úgy, hogy közben a hang nagyjából élvezhető, a szöveg pedig érthető marad. Ha például be akarunk fejezni egy filmet, de nincs rá elég időnk, egyszerűen megadjuk a programnak, hogy mikorra legyen vége, és maximum kétszeres sebességgel nézhetjük utána a filmet. (A pontos gyorsítási faktort a program határozza meg a rendelkezésre álló idő függvényében.)
Cikkünk már majdnem kész lett, amikor az InterVideo elkészült lejátszójának legújabb verziójával, a WinDVD Platinum 5-tel (a teszthez még a 4.5-ös változatot használtuk), valamint a „butított”, de elég sok funkciót kínáló WinDVD Gold 5-tel. Röviden kitérnék még ezen új verziók főbb különbségeire, újításaira. A Pentium4 processzorokban megtalálható Hyper-Threading technológia támogatását beépítették a két új programba, ezáltal gyorsabbá téve ezeket. A Gold verzió nem tartalmazza az összes kép-effektet, és a DivX lejátszás is kimaradt belőle, ráadásul a hang-dekóder elemeket (mint pl. a Dolby Digital) is külön kell megvásárolni hozzá. Másik közös újítás a „Movie Encyclopedia”, egy filmes adatbázis integrálása, így ez film megnézésekor gyors információt kaphatunk a szereplőkről és készítőkről. Javítottak az egér görgőjének kezelésén is, a filmben elhelyezett „könyvjelzőket” pedig exportálhatjuk és importálhatjuk is már. Természetesen nem maradhatott el a kezelőfelület megújítása sem, kicsit összekevertek pár dolgot, de alapvetően jobban használhatóvá vált az egész.
Az InterVideo programja egy igen összetett, de ennek ellenére egyszerűen kezelhető DVD játszó program, ha ezt kaptuk valamelyik hardver eszközünkhöz csomagolva, legfeljebb azon fájhat a fejünk, hogy nem egy többcsatornás változatot licenceltek a hardver-gyártók, és mi magunk upgrade-elhetjük hangrendszerünknek megfelelőre a szoftvert.
