Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Kütyü+hardver

A PC, amin játszunk - II. rész

Cikksorozatunk második részében a video- és hangkártyák, valamint a monitorok kerülnek terítékre.

2003.09.22. 00:00 | szerző: Blade Runner | Kütyü+hardver

Az előző részben az alapokról, azaz az alaplapról, processzorról és memóriáról volt szó, a mostani cikkben pedig a hang és video kártyákat tekintem át, majd néhány tanácsot adok monitor vásárlásra is. No de kezdjünk is bele!

A PC, amin játszunk - II. rész

Videokártyák

Történetileg a videokártya eléggé jelentéktelen részegysége volt a PC-knek. Még a 90-es évek elején is szinte a legolcsóbb kártya volt a gépben. Számtalan kisebb-nagyobb cég gyártott VGA kártyát és VGA chipet. Ebben az időben a vásárlásnál a leglényegesebb szempont az volt, hogy elegendő memória legyen a kártyán arra, hogy a 640*480-as vagy esetleg az akkoriban csúcsnak számító 800*600 felbontásánál a képpontokat minél több színben jelenítse meg. Ez a helyzet 95-96 környékén változott meg, amikor az azóta dicstelen véget ért 3Dfx bevezette a tömegpiacra a 3D-s gyorsítást. A 3D-s megjelenítés akkor is és azóta is a játékpiacra koncentrál, így főleg számunkra érdekes az, hogy milyen minőségű, teljesítményű és árú videokártyát vásárolunk.

A piac mára alapvetően megváltozott. A sok kis cég versenyfutásából két cég került ki győztesen, az ATI és az NVIDIA. Több kisebb-nagyobb hardver cég próbálkozott és próbálkozik a két nagy mellé beszállni a videokártya-piacra, de eddig nem túl sok sikerrel. Róluk egy korábbi cikkben már beszámoltunk, de azért gyorsan fussunk most is végig a kisebb szereplők listáján:

Matrox
A Parhelia megjelenése idején csodákat vártunk a cégtől, de sajnos a chip nem teljesítette az elvárásoknak megfelelő szintet. A három monitoros mód támogatása nem sok játékba került bele, a kártya megmaradt inkább az üzleti célú felhasználók számára. (Illetve erre a célra újabb kártyák jelentek meg a Matrox kínálatában, a Millenium P650 és P750, melyek közül az utóbbi szintén képes 3 monitor vezérlésére.)
PowerVR
A Kyro sorozat idején úgy tűnt, hogy az ATI-NVIDIA duó trojkává alakul, de az SMTC kilépett a videopiacról, így a fejlesztők hoppon maradtak. A KyroIII fejlesztését azóta meg is szüntették. Elvben a KyroIV a tudása alapján ott lehetne a piacvezetők környékén, ha még ebben az évben megjelenik, de erre egyre kevesebb esélyt látok.
S3
1995 környékén olyan piaci részesedése volt, mint manapság az NVIDIA-nak, azóta folyamatosan csökken a részesedése. Jelenleg a nagy visszatérést tervezik, egy új chip-családdal. A termék neve DeltaChrome lesz és a teljesítménye papíron jól illeszkedik az ATI Radeon család felső, középső és alsó kategóriájú tagjaihoz. Miután tesztekre még nem kerülhetett sor, ezért a valós teljesítményt egyelőre még felbecsülni is nehéz. Mindenestre ha a fejlesztők alapos munkát végeznek, az ATI a leggyorsabb kártyáit kivéve komoly ellenfelet kaphat szinte minden szektorban.
XGI (SIS)
Az SIS eredeti videokártya családja a Xabre elnevezést kapta. A tavalyi Xabre sorozat elég gyengén muzsikált, de legalább az ára kedvező volt. Rengeteg kisebb-nagyobb bosszantó hibával küzdött az, aki megvásárolta. A kártyafejlesztő cég közben megváltoztatta a nevét XGI-re, és a kártyák nevét is megváltoztatta. Az erre az évre ígért Volari sorozat már jobb kártyának ígérkezik. Remélhetőleg addigra az első sorozat hibáiból okulva komoly erőfeszítéseket tesznek a driverek minőségének emelésére is. Ha a papíron lefektetett minőségi és teljesítménybeli paramétereket hozzák, akkor ezek a kártyák is hasonló konkurenciát jelenthetnek az ATI-nak (és persze egymásnak is), mint az S3 kártyái.

Végül pedig lássuk a videokártya-piac mai két legjelentősebb cégét!
ATI
A cég 2000. környékén kezdett ébredezni csipkerózsika álmából. Az S3-hoz hasonlóan hosszú ideig komoly piaci résztvevő volt – még a 80-as években és a 90-es évek első felében –, de a 3D-s forradalom idején rohamosan veszítettek piaci részesedésükből. Az első igazi visszatérési kísérletük az eredeti Radeon volt. Hosszú évekig a komoly piaci sikerek elmaradásának elsődleges oka a gyenge driver ellátottság volt. Az igazi áttörést számukra a 2002-es év második fele hozta, amikor a nagyon jól sikerült R300-as chipsorozatot hozták ki, és a hosszú évekig gyengécskének bizonyuló driver ellátottságot is sikerült rekord idő alatt a legmagasabb szintre emelniük. Míg 2002 elején csupán egyetlen piaci szegmensben voltak jobbak az NVIDIA-nál (a hordozható gép kategóriában), addig mára szinte a teljes PC-s piacot lefedik a különböző kategóriájú chipekkel. A közeljövőben ismét piacra dobnak egy új, nagyteljesítményű chipet, amivel a jelenlegi FX5900 ULTRA-Radeon 9800 PRO döntetlent próbálják a saját javukra fordítani.

NVIDIA
Viszonylag új cég a VGA kártyák területén. 1994. környékén indultak, és agresszív piacpolitikájukkal sikerült mára a PC-s VGA piac nagy részét meghódítaniuk. 1999-2000. óta teljesítmény- és piaci egyeduralkodók voltak, egészen a tavalyi év végéig, amikor az ATI jól sikerült VGA chipje elhódította a sebesség-trónt. Az első visszacsapási kísérlet (FX5800 ULTRA) nem sikerült, de a második is (FX5900 ULTRA) felemás lett. A 2002. előtti kényelmes vezető pozíciót eddig nem sikerült visszahódítaniuk. Az NV3X sorozat többé-kevésbé bevallott fiaskója miatt gőzerővel dolgoznak az NV40-es sorozaton, amelynek feladata az lesz, hogy az ATI előrenyomulását megtörje.

Nézzük most, hogy az első cikkben bemutatott elméleti gépeinkhez milyen videokártyát ajánlok:
ÁlomPC: NVIDIA GeForce FX 5900 ULTRA vagy ATI Radeon 9800PRO (256 MB-osak)
ErőPC: ATI Radeon 9700 vagy 9700PRO vagy 9600PRO vagy NVIDIA GeForce FX 5600 ULTRA
JátékPC: ATI Radeon 9600 vagy 9600PRO vagy NVIDIA GeForce4 Ti 4200
IndulóPC: ATI Radeon 9000 vagy ATI Radeon 9100

A fenti listában nagyjából azokat a kártyákat ajánlottam, amelyek a legnagyobb teljesítményt nyújtják az árukért. Így pl. az FX5200-as sorozatot azért nem ajánlottam, mert az árukhoz képest viszonylag szerény teljesítményt nyújtanak. Amennyiben az áruk jelentősebben csökken, elképzelhető hogy jobban megéri majd megvásárolni őket, mint az ATI 9000/9100-as kártyáit.
Az utóbbi napok Half-Life 2 játékkal kapcsolatos történései arra utalnak, hogy az NVIDIA GeForce FX kártyái (az 5600, 5800 és 5900-asok) DX9 alatti teljesítménye gyenge az ATI R3XX sorozat kártyáihoz képest. (Radeon 9500-9600-9700-9800). Ez a teljesítmény visszaesés a DX8 és az előtti játékoknál nem jelentkezik. A tisztán DX9-es játékok száma egyelőre olyan kevés, hogy ezt a problémát egyértelműen és megdönthetetlen bizonyítékokkal alátámasztani egyelőre szinte lehetetlen, de mindenkinek az óvatosságot ajánlom. NVIDIA GeForce FX kártya vásárlása előtt mindenképpen érdemes utánanézni az aktuális helyzetnek, egy pár hét/hónap múlva már biztosan több információ fog rendelkezésre állni a helyes döntéshez.

Hangkártyák

A hangkártyák viszonylag későn, elsősorban a PC-s játékok terjedésével együtt kezdtek megjelenni a számítógépekben. A 90-es évek elejéig a fő zajforrás a dobozba épített kis csipogó volt. Az első jelentősebb hangkártya az AdLib volt, melyet a Creative Labs piacra lépése és az első Sound Blaster kártya megjelenése gyakorlatilag teljesen kiszorított, és a Creative azóta is piacvezető az elsődlegesen a játékok piacára tervezett kártyáival (igaz, az elmúlt években már egyre többet gondolnak a professzionális felhasználókra is). A közelmúltban a hangkártyákat elkezdte felváltani az alaplapra integrált hangchipek, amelyek egy-két kivételtől eltekintve csak szerény előrelépésnek tekinthetők a dobozcsipogókhoz képest :-). A legjobb minőségű alaplapra integrált hangchip az NVIDIA nForce chipseten található és a SoundStorm nevet viseli. Ennek minősége eléri a legtöbb drága, külön kártyákra szerelt hangchipét is, ráadásul 5.1-es hangrendszereket és Dolby Digital dekódolást is támogat. Amennyiben valaki nem akar számítógépes zeneszerzéssel foglalkozni, annak tökéletesen megfelel ez a hangkeltő eszköz. A külső PCI kártyás rendszerek fő előállítója tehát ma a Creative, különböző Sound Blaster kártyáival. A többcsatornás hangkártyák megjelenése a játékokra is nagy hatással volt, mára minden jelentősebb játék támogatja a térbeli hangzást, így – még ha egyelőre nincs is hozzá való hangfal-készletünk – érdemes egy legalább 5.1 támogatású hangkártyába beruházni. Ezek általában fejhallgatón is képesek térhatású hang előállítására. Az 5.1 persze nemcsak a játékoknál előny, hanem azon a téren is, amire azt elsődlegesen kitalálták: filmek nézésére. A Sound Blaster család legújabb tagja pedig már 7.1-es rendszerhez készült, hangminőségét pedig talán a megszerzett THX minősítés jelzi legjobban. A Creative mellett néhány más cég is árul hangkártyákat (főleg speciális területekre), de ezek piaci részesedése elenyésző.

ÁlomPC: Sound Blaster Audigy 2 EX
ErőPC: Sound Blaster Audigy 2 vagy alaplapi SoundStorm
JátékPC: alaplapi chip, esetleg SoundBlaster Audigy
IndulóPC: alaplapi hangchip

Monitorok

A számítógép méltatlanul háttérbe szoruló egyik legfontosabb részegysége. Hiába vesz valaki kiváló minőségű videokártyát, ha a monitora gyenge minőségű, nem látja a minőségi különbséget. A közelmúltig az egyetlen monitortípus a TV-hez hasonló elven működő katódsugárcsöves monitor (CRT) volt. Az utóbbi néhány évben kezdett elterjedni az egészen más elv alapján működő folyadékkristályos (LCD/TFT) kijelző. Részben az újdonság varázsa miatt, részben a magasabb előállítási költségek következtében ezek még elég drágák. Az árak folyamatosan esnek a monitorpiacon, és a folyadékkristályosoké még gyorsabban, mint a hagyományos monitoroké. Néhány éven belül várhatóan a folyadékkristályos monitorok árban is és minőségben is kedvezőbbek lesznek, mint a katódsugárcsöves monitorok. A folyadékkristályos monitorok mellett még egy nagyon erős érv szól, még pedig az, hogy a működési elvükből következően semmiféle káros sugárzást nem bocsátanak ki, és nem villódznak, így a szem egészségének érdekében érdemes lesz majd idővel mindenkinek folyadékkristályos monitorra váltani.

Míg a CRT monitorok fő paramétere a maximális felbontás, valamint az egyes felbontásokhoz kapcsolódó maximális frissítési frekvencia, a TFT kijelzőknél a felbontást a benne alkalmazott panel szabja meg (és nem is nagyon érdemes a panel fizikai felbontásától eltérő felbontásra állítani a megjelenítést), a frekvencia pedig a működési elv miatt nem jellemző paraméter. CRT monitor vásárlásakor érdemes úgy választani, hogy az általunk preferált felbontásnál legalább 85 Hz-es képfrissítésre legyen képes a monitor, de inkább 100 Hz-en fusson. Fontos még megjegyezni, hogy a CRT monitoroknál a méret a teljes képcső átlóját jelenti, a látható terület ennél kisebb, egy 19 collos monitor esetében kb. 18 collnyi látható. A TFT monitorok esetében nincs ilyen különbség a megjelölt és a tényleges méret között. CRT monitoroknál különbséget kell még tenni a hagyományos, domború felületű, valamint a modernebb, sík (vagy legalábbis közel sík) képcsövek között. Az utóbbiak jobb geometriai megjelenítést biztosítanak, de egyúttal áruk is magasabb.

Technikai megjegyzésként: A TFT röviden annyit jelent, hogy a folyadékkristályos kijelző minden egyes képpontját egy-egy tranzisztor vezérli. Régebben léteztek nem TFT kijelzők is, ezeknél volt hagyományos probléma a hirtelen képváltásnál fellépő kép összemosódás. A TFT technológia megjelenése, fejlődése és elterjedése következtében napjainkra a folyadékkristályos kijelzők akár játékok vagy videofilmek megjelenítésére is alkalmasak. Sok paraméterrel jellemzik ezeket a kijelzőket (fényerő, kontraszt, stb.), a játékok számára a legfontosabb talán a visszajelzési idő (response time). Ez minél kisebb, annál jobb. A 25 ms alattiakat már FPS-ek játszására is ajánlják már, bár inkább az újabb, 16 ms válaszidejű modellek alkalmasak erre a célra, de a megszállott FPS rajongók továbbra is a CRT monitorokra esküsznek. Monitorvásárlásnál mindenesetre fontos, hogy nézzük meg működés közben is a kiválasztott készüléket, mielőtt hazavinnénk.

ÁlomPC: 19” TFT kijelző (pl. Sony, iiyama)
ErőPC: 17” TFT vagy 21” CRT monitor (Samsung, iiyama, Viewsonic, stb.)
JátékPC: 19” CRT
IndulóPC: 17” CRT

A cikksorozat következő részében a számítógép többi részével ismerkedünk majd meg. Ezek közül is elsősorban a különböző meghajtókkal, a házzal és a táppal, de szót ejtünk majd a billentyűzetről, az egérről, és egy-két speciális kártyáról is. ■

hozzászólások (0)

cikkajánló

Speedlink Regger gamer szék

Miért jó nekem, hogy nem az étkezőből hozott széken ülve osztom a headshotokat?

Logitech G933 Artemis Spectrum Snow headset videobemutató

Egy vezeték nélküli gamer headset járt nálunk teszten.

Samsung C24FG70FQU ívelt gaming monitor

Az ideális gamer monitor?

Logitech G900 Chaos Spectrum

Nagyszerű gamer egér brutális áron.

Oculus Rift játékok a gamescomon

Három Oculus Touch-vezérlésű VR-játékot mutatunk be.