Mielőtt belekezdenék mondandómba, mindenkit figyelmeztetek: a cím ne zavarjon meg senkit, ez a játék nem egy a szó hagyományos értelmében vett gazdasági szimuláció, sokkal inkább egyfajta családi szórakozást kínáló állatkertépítő játék, így senki se élete nagy menedzsertréningjeként tekintsen rá, aki belevág a programba!
A Microsoft Zoo Tycoon sorozata két epizódot ért meg PC-n, amelyek közül a több kiegészítővel is bővített második rész jó tíz esztendővel ezelőtt jelent meg. Bill Gates konglomerátuma az újgenerációs Xbox One piacra dobásának tiszteletére megújította ezt a kellemesnek mondható, gazdasági menedzsmentet előtérbe helyező szériát, amelyben ezúttal azonban jól érezhetően a családi, baráti móka, illetve a bennünk rejlő gyermek szórakoztatása lett a fő cél. A játék a jó öreg Xbox 360-ra is megjelent, jelen cikkünk ezt a verziót mutatja be.
Hatvanöt igen részletesen kidolgozott állatfaj, minijátékok, szabadon bejárható állatkert, gyakorlatilag kötetlen lehetőségek, többféle játékmód, valamint Kinect támogatás jellemzik ezt az új Zoo Tycoont. A szokásos kampánymód mellett a játékosok különféle kihívásoknak tehetnek eleget (mint például egy bizonyos állat lefényképezése), vagy mindenféle megkötés, illetve bárminemű korlátozás nélkül építkezhetnek, pusztán a maguk örömére. Állatkertünket felső nézetből is megcsodálhatjuk, és az építkezés is ilyen nézetben a legpraktikusabb, de akár belső nézetben szemlélve is körüljárhatjuk, vagy golfautóval nézhetünk körbe. Az egyes állatokat közelről is megfigyelhetjük, és mindenféle, leginkább a Kinectimals sorozatból ismert interakcióba léphetünk velük. Remek móka például a Kinect segítségével, szó szerint saját kezünkkel etetnünk egy elefántot, vagy mindenféle buta pofát vágni egy csimpánznak. Mindez olyan, szó szerint gyermeki egyszerűséggel történik, hogy akár a kisebbek is mindenféle segítség nélkül elboldogulhatnak.
És ami ebben a legjobb, az egyben a legnagyobb rákfenéje is az egésznek: az egyszerűség. A játék gyakorlatilag egy idő után semmiféle kihívást nem tartogat, és addig sem a belé ágyazott stratégiai mélység ejti rabul az embert. Nincsenek itt grafikonok, meg precíz, százalékos alapon történő, aprólékos beállítások. Ehelyett a legnagyobb nehézséget az jelenti, ha kicsit megcsappannak erőforrásaink. Ilyenkor segíthetünk anyagi helyzetünkön egy mindössze néhány opciót kínáló skála segítségével, amely a jegyárakat ingyenesre, olcsóra, közepesen vagy nagyon drágára állítja be. És ezzel nagyjából be is mutattam a program szimulációs mélységét, amely minden területen kb. ennyi. Ebből is nyilvánvalóan kitűnik, hogy a Zoo Tycoon sorozat konzolokra kiadott új epizódja nem a Mágnás Miskáknak, sokkal inkább a kisgyermekes családoknak készült – amivel nincs is semmi baj, ha eleve így állunk hozzá.
A játék megvalósítása ehhez mérten nagyon kellemesre sikerült, bár minden téren látszik az új konzolgeneráció dominanciája. A grafika, főleg az állatok vizuális megjelenítése hatalmas cukiságfaktorral bír, és minden olyan, mintha csak Disneylandben császkálnánk. (Mondtam már, hogy a Kinect Disneyland Adventurest is ugyanez a csapat fejlesztette?) A muzsika és a hangok egyaránt nagyon aranyosak, a vezérlés pedig pont annyira bonyolult, mint amennyire a fiatalabb célközönségnek szükséges. Kis összehasonlítás gyanánt elmondom, hogy az Xbox 360-as verzióval szemben az Xbox One változat százegy állatfajt, szebb és kidolgozottabb grafikát, valamint maximum négy játékos által játszható többjátékos módot is tartalmaz. Ez utóbbi felhasználja az Xbox Live felhőbe mentési lehetőségét, és az ily módon bárhonnan elérhetővé tett állatkertjeinket akár három barátunkkal is fejleszthetjük, sőt, a park tulajdonosának nem is kell játékban lennie ahhoz, hogy mi szabadon „garázdálkodhassunk” művében. Természetesen a kihívás mód pályáit is játszhatjuk többen ebben a változatban.
Amennyiben felkészülünk rá lelkiekben, hogy a Zoo Tycoon nem igazi tycoon-jellegű alkotás, hanem sokkal inkább egy végtelenül leegyszerűsített gazdasági résszel megspékelt Kinectimals, remekül elszórakozhatunk vele. Ami talán a játék legnagyobb erénye, az az általam hasonló programok kapcsán már sokszor emlegetett családokat, barátokat összehozó ereje és képessége. De kiemelhetném az egyszerűségében rejlő nagyszerűségét is, amely lehetővé teszi gyermekeink önálló elfoglaltságát – már miután elmagyaráztuk nekik, mit, hol, és merre kell tegyenek. És ez, amint azt minden kisgyermekes szülő tudja, megfizethetetlen!
