Nem gondoltam volna, hogy lesz játék, amely annyi év után kiüti a nyeregből a nálam etalonnak számító Heroes of Might and Magic III-at, de mint kiderült, tévedtem: az Age of Wonders III számomra az év stratégiája eddig. A Steam könyvtáramban a játékidőt illetően toronymagasan vezető játék első DLC-jét régóta vártam, bár az igazság az, hogy a Triumph Studios munkájára eddig sem lehetett panasz. Az újabb és újabb patch-ek folyamatosan csiszolgatták az amúgy is kiemelkedő játékot, javítgattak az egységeken, varázslatokon, finomhangolták az MI-t – szóval pontosan úgy, ahogy annak elvileg működnie kéne. Annyira nem is meglepő tehát, hogy a játék mindenhol egészen szép értékeléseket kapott.
A Golden Realms névre hallgató DLC számos újdonságot hoz a játékba. Az óriási térképeknek, a város- és erődalapításnak köszönhetően a stratégiai mélységre eddig sem lehetett panasz – a hat-hat állomásos kampányok egyáltalán nem volt könnyűek, az egyik küldetésben például valami 200 körre volt szükség, hogy a keserves védekezésből szépen lassan átmenjek offenzívába. A DLC még néhány újabb csavart hoz a történetbe. Az új képességeknek köszönhetően ugyanis számos egységet képezhetünk ki gerilla-hadviselésre, akik az erdőkben és hegyekben megbújva bármikor lecsaphatnak az arra bóklászó ellenséges egységekre, természetesen meglehetősen nagy bónuszokkal indulva a csatába.
Tovább színesedett a diplomácia és az ellenfelek közti kapcsolat: a legérdekesebbek az Empire Questek, azaz a birodalmi küldetések. Ezek minden játszó fél számára ugyanazok, és a feladatok meglehetősen sokszínűek. Akár az első metropolisz felépítéséről vagy egy-egy stratégiai fontosságú hely megvédéséről van szó, a jutalom általában igen jelentős ahhoz, hogy érdemes legyen foglalkozni velük.
A DLC egyúttal egy új fajt is hoz a játékba, ezek pedig a halflingok, azaz félszerzetek. Velük együtt kapunk egy új kampányt is, ám – ha már félszerzetekről van szó ;-) – az a megszokott hat helyett három küldetésből áll. A hadjárat egy veszélyben lévő nép útját mutatja be, akik közt ráadásul polgárháború zajlik. Itt lépünk be mi a történetbe: az egyik befolyásos klán fejeként kell előbb győztesként lezárni a testvérharcot, majd szembeszállni a külső ellenséggel.
A húsz új egység és számos új varázslat tovább növeli amúgy is impozáns eszköztárunkat, a félszerzetek hadjárata pedig gyönyörű szubtrópusi világba kalauzol el bennünket. A számos nem gyártható egység közt elefántok, majmok, oroszlánok találhatóak, akikkel persze meg is kell küzdenünk. A félszerzeteknél mindenesetre vicces új egységeket találhatunk. Ilyen például a meglehetősen erős „partirobot”, az udvari bolond, aki tűzijátékkal támadja az ellent – meglehetős hatékonysággal –, de érdemes megemlíteni az egyszerű farmert is, akinek speciális fegyvere a csirke, amellyel elég messziről tudja támadni az ellent. A félszerzeteknek hála pedig néha Tolkien világában éreztem magam, mintha a Megye hobbitjait vezettem volna a csatába, ám valahogy az egész mégis belepasszol a játék univerzumába.
Ha ez még nem volt elég, a játékba végre integrálták a Steam Cloudot, ez a hozzám hasonlóan kétlaki életet élők számára nagy segítség, és ami szintén örömteli, immáron működik a Steam Workshop is. És ha már hobbitok, érdemes megjegyezni, hogy máris elérhető egy hatalmas méretű, remekül kidolgozott Középfölde-térkép is – már csak Westeros kéne a teljes boldogsághoz.
Nos, ez tehát az Age of Wonders III első DLC-je, és azt kell mondjam, a Golden Realms megéri az árát. Dacára, hogy már fél év telt el az alapjáték kiadása óta, a készítők nem tűntek el, hanem újabb és újabb patch-ekkel tartották fent az érdeklődést a játék iránt, így a DLC akkor sem tűnne lehúzásnak, ha fele ennyi tartalom lenne benne – így azonban kötelező vétel az AoW3 rajongóinak.
