Azon tűnődöm, hogy a ritmusjátékok műfajából a Guitar Hero/DJ Hero és Rock Band uralma után miket tudnék felidézni, mint jelentős címet. Lássuk csak! A Beat Saber sikere vitathatatlan VR téren, a Just Dance sorozatot rendszeresen nyúztam eddig is, a Fusert imádtam (de már sajnos lekerült a polcokról), rémlik még a Hatsune Miku: Project DIVA Mega Mix is – de alapvetően az első két játékon/franchise-on kívül nem igazán akadt igazán sikeres projekt. Persze az indie fejlesztők is nyitottak erre a műfajra, de ők inkább valamivel keverték, elég csak a Crypt of the NecroDancerre, a BPM: Bullets Per Minute-re vagy a Metal: Hellsingerre gondolnunk. És akkor most jött a Sega, hogy egy réges-régi játékát leporolja, és Switchen, valamint Meta Quest platformokra modernizálja.
Anno Sega Dreamcasten és a játéktermekben két ténylegesen rumbatök formájú vezérlővel kellett irányítani, most pedig már adottak a mozgásérzékelős kontrollerek – anno az egyik fájó pont a kritikusok szerint pont a drága kiegésztő volt. Nos, aki tényleg mozogni akar, az tolhatja „hadonászós” irányítással is a játékot, a lustábbaknak pedig adott a „nyomkodós” is – be kell valljam, az előbbi élvezetesebb. Nem egy este ugráltam a kislányommal és a kisfiammal a tévé előtt és kalimpáltunk a Joy-Conokkal: a játék remekül leköveti a mozgásunkat, nem lehetetlen 100%-ra megcsinálni a dalokat. Kis hunyorítással egy könnyedebb edzésnek is felfogható így, ha kellően erőből végezzük a mozdulatokat – de arra talán a Fitness Boxing 2: Rhythm & Exercise alkalmasabb (már ha a műfajon belül maradunk, mert egyébként erre ott van még a Ring Fit Adventure is).
Maga a játék egyébként nem bonyolult és messze nem forradalmi. Adott egy naaagy adag zene, főleg a latinosabb fajtából (mégiscsak két maracát rázogatunk), aminek ritmusára egyedül, ketten, vagy online akár nyolcan is táncolhatunk. A körítés az, ami kicsit változik az egyes módok között. Van például sztorimód is, ahol Amigóval, a kockafejű majmunkkal a ritmust kell visszahozni a világba, de az alap módban minden dal elérhető, és bármilyen nehézségi szinten neki lehet futni. Teljesítményünktől függően kapunk némi játékpénzt, amivel Amigót és rumbatökeit tudjuk személyre szabni.
Jópofa cucc lett ez a comeback, de a világot nem fogja megváltani, az tuti. Nem érzem, hogy a Just Dance trónja akárcsak megremegett volna (olyan dalkínálattal nehéz felvenni a versenyt), de az tény, hogy a kisebbeknek ez talán jobban fekszik, és szerintem ügyesebbek is benne – legalábbis ha a lányom teljesítményéből indulok ki. És mivel egész baráti árazást kapott (a Just Dance-hez képest), érdemes beszerezni, főleg, ha aprónépek is kimutathatóak a családban.
