A Phantom Breaker: Battle Grounds egy több mint tíz éves videojáték (az azt megelőző Phantom Breaker beat’em-up játékmenetbe átültetett verziója, chibi karakterekkel), ezt készítették el most az alapoktól Unreal Engine 5-ös motorra, Ultimate jelzővel megtoldva a címet (röviden ez a PBBGU). Az oldalnézetes bunyós játékok a gyengéim, így kíváncsi voltam, mit tud a „manga” csajokkal operáló program.
Történetünk szerint Tokió városában beüt a krach, ugyanis egy ősi démon (egyszerűen csak Phantom) próbálja visszaszerezni elzárt erejét. Ehhez fondorlatos módon elrabolja egyik hősnőnk húgát, így a különleges adottságokkal megáldott ifjú hölgyek egy csoportja harcba száll a gonosz erői és a kislány kiszabadítása ügyén. Amerre verekednek, portálkapuk nyílnak egy párhuzamos világból, így nem csupán démonok százai özönlenek át, hanem az ördögi főgonosz is közelebb kerül céljához.
A PBBGU külön kezeli a történetet, ahol a négy hölgyeményt vezérelhetjük és közben fejleszthetjük őket. Ez az egyik offline játék, a másik a sima kooperatív mód, ahol egy kanapéról/szőnyegről/babzsákokról egyszerre akár négyen mélyedhetünk bele a képernyőn kibontakozó káoszba. A stuff nem néz ki rosszul, a rajzok szépek, valami effekt, robbanás mindig lesz a pályán, ahogy varázsolunk vagy irtjuk az ellent. Egyedül is el lehet boldogulni közepes nehézségi szinten, és ahogy erősödünk, úgy lesz kellemesebb a nehézségi görbe.
Egyszerre két fronton is helyt kell állnunk – a síkok közt egyszerűen egy gombnyomással válthatunk. A háttérben bohóckodó ellenség nem fog gondot okozni, amíg az előtérben csatározunk. A szörnyek is képesek előre-hátra ugrálni a síkok között, ez egy érdekesnek tűnő mechanika, de nekem nem lett a kedvencem. Mindenféle spéci csapást süthetünk el, ha a mérőnk telítődött, ennek a fajtája és mértéke attól függ, hogy mennyire töltöttük fel (akár 200 százalékig).
Minden pálya végén van egy erősebb monstra, de a rendszeres szintvégi pontelosztások és újabb kunsztok feloldásával könnyedén vehetjük az akadályokat. Egy kellemes 2 óra alatt pörgethetjük ki a sztorit, de ezáltal még nem maxoltuk ki adott hősnőnket, csupán a befejezését nyertük meg. Ott van még további három hősnő, ha nem laktunk volna jól az első végigjátszással, illetve a további nehézségi szintek tehetnek próbára minket.
A negatívum egyértelműen a szoftver másik részét képező online mód, ahol egyszerre lehet hatan gyilkolni az ellent, vagy egymást püfölni a Battle Grounds módban akár nyolcan. 38 lányka közül lehetne választani, de egyszer nem találtam rá játékost, pedig a régiókat is végigzongoráztam, és a platformok közti cross-play funkciót is bekapcsoltam. Egy picit szomorú is lettem, így maradt az offline móka alkalmanként.
Az újrahangszerelt zenék, az új motor és a jóval szebb grafika (magasabb felbontás, jobban is fut) jól állnak a játéknak. Ennek ellenére a Phantom Breaker: Battle Grounds Ultimate-et csak a téma kedvelőinek tudom ajánlani, vagy ha lenne kivel tolni, mert egyedül hamar megunhatjuk.
