Csajozás!!!:) - csajok és pasik

De mi nem egy albérletbe megyünk Értettem én eddig is, csak olyan "tudomásul vettem" formában, aztán most ez így tényleg ciki. Na de lesz valahogy.

(Off: nálunk van egy rakás irodalom-, meg töricucc, amire kb rá se néztem, de jó hogy adtátok az hogy kerül majd vissza?)

He-he...Érted már a helyzetem?
Bár neked rosszabb, mert te már kapcsolatban mész oda!

http://gustyx.web4.hu - saját véleméyeim, tapasztalataim játékokról

Bizony szünetbe nem szabad belemenni, csak időnyerésre használják általában. Az idő pedig reméljük valóban jót fog tenni majd a kapcsolatotoknak az egyetem alatt is.

blog: Hehh, micsoda emlékezet még ennyi idő után is. Kösz az elismerést. Jó is hogy említed amúgy, kéne a nyáron újabb esszenciákat rögzíteni, majd meglátjuk.

OFF-nak vége.

A szünet baromság tapasztaltam már... Idővel úgy is kiderül, hogy tényleg egymásnak teremtett-e Isten, vagy csak úgy összedobott kettőnket, hogy legyenek már ezek is együtt egy kicsit

szerk.: ha hiszed, ha nem, a helyzetjelentésben elolvastam végre normálisan a nicked, és akkor ugrott be, hogy "fú gecc, ez az arc milyen jókat is írt", aztán megnéztem és pont ez volt felül, gondoltam elolvasom még egyszer.

Kösz! Még ennyi idő után is a toppon.

Igazad van. Majd adja magát a helyzet, és azzal kell sáfárkodni.

Neked pedig jobbulást. Érdemileg nem tudom, hogy hozzá tudok-e szólni, viszont ajánlanám neked neumark blogjának egyik bejegyzését .

Attila88: Hát bizony én is úgy érzem, de ezt az utolsó levelet még mindenképpen megvárom. Ha megint lesz valami kifogás akkor sztornó, tényleg nem érdemes tovább rágni a fülét.

Babykiller: Hát igen, ezt nekem februárban volt szerencsém átélni. Enyhén bele voltam valamiért zúgva már eleve a lányba, ürge nélkül tök szabad préda volt akkortájt, ráadásul a szomszédom az emeleten. De hónapokig tartott mire össze szedtem az előző után magamat annyira, hogy akkor randi meg minden. Igazából két kis találkozóig jutottunk el amikor benyögte, hogy neki már van valakije nem régről. Nagyon szar érzés tud lenni, amikor az ember lekési a vonatot, de azért van tovább is. Mindenesetre átérzem a helyzeted.

Beny12: Értem már. Viszont nem is tudom, nekem ott már eleve gyanús szokott lenni valami, amikor egy pár vagy az egyik fele azon gondolkodik, hogy nincsenek-e túl sokat együtt. Szerintem egy komoly és mély kapcsolatban azért ilyen kérdésnek nem kéne előjönnie. Szerény tapasztalatom szerint ez általában oda szokott vezetni egy idő után, hogy az egyik fél szünetet kér, de én meg abban nem hiszek hogy az bármit is megoldana. Legalábbis olyat még nem láttam eddig.

Mondok valami újat. Ezzel a "mi van ha" hozzállással értem el azt, hogy most ilyen szánalmasnak érzem magam. Ne törődj semmivel, ne gondolkodj ilyen hülyeségeken, tegyétek egymást boldoggá amíg lehet és ennyi. Ha az első alkalommal megteszem, amit kell, akkor sokkal tisztább lenne minden.

Ez megnyugtatott. Egy ideje elkezdett foglalkoztatni a téma, jöttek a "mivan, ha...?" kérdések. Ha egy szakra kerülünk akkor az a baj, lehetnek veszekedések, túl sokat vagyunk együtt (mondjuk ezt meg lehet oldani), de az is lehet, hogy nem, és csak jobb lesz.
Ha külön épületbe, vagyis szakra kerülünk, akkor meg az a baj: nem találkozunk, netán valamelyikünk kísértésbe esik...
Pedig nem szokásom előre tervezni, mert felesleges. Lehet hogy pár hét múlva szakítunk valamiért. De ez akkor is szöget ütött a fejembe.

Statisztikailag rossz az esélyed a kapcsolat megtartására, ha külön felsőoktatási intézménybe kerültök.

Még valamit, egy hölgyismerősöm azt mondta, ha mást választott, akkor sose voltam nála képben, azért ez valamelyest megnyugtat, de akkor is cseszi a csőröm.

ui.: eddig Ő az egyetlen nőnenű lény, aki a legnagyobb hibámat előnyként említette

Lehet sikerült kifognotok a véletleneket, de enyhe gyanú, hogy elég volt neki az a hosszú út.

Ő pszichológiára adta be először, én pedig közgázra. Így ha lejjebb viszik a pontokat, akkor mindketten az első helyre kerülünk be. Ez azért lenne jó, mert így nem lihegnénk folyton egymás nyakában (középiskolában osztálytársak voltunk, szal ott kijutott nekünk az efféle "egész nap együtt vagyunk" mókából). Mivel első kapcsolatom és most jön az egyetem, a mindenki által szajkózott nagy lehetőségek időszaka, nem akarom elszúrni, még ha ez az első, akkor se. Így a gólyatáborban nem baszunk ki egymással, mert akarva akaratlanul egy "ereszd el a hajam" buli lesz, én pedig nem jó szemmel nézem, amikor iszik, ugyanis kis mennyiségnél is már vicces kedvében van, aztán van hogy ellenem irányul. Egyetemen pedig majd tudunk találkozni, de mégse leszünk egymás nyakán, lesz egy kis szabadságunk.

Magamtól félek, hiszen nem tudom milyen lenne, ha megint egy helyre kerülnénk. Lehet betelne egyszer a pohár és én szakítanék, ezt pedig nem akarom.

Kapj már a fejedhez. A csaj terel. Ennyi próbálkozás után ráért volna párszor biztosan 110%, ha akarna tőled valamit.

"This movie isn't about cars, it's about a guy who owns a car"

Nem kívánok részletekbe menni, mert a fülnek is fala van. A vizsgái miatt nem akartam randira hívni, de úgy tűnik más igen. Már azt se fogom megtudni, hogy egyáltalán lenne-e nála esélyem, ha szorosabbra kívánnám fonni az ismeretségünket.

Igazából rohadtul nem nagy történet, van hasonló ezer, annál is inkább mivel félig-meddig ilyen iwiwes sztori, de most már kezdi erősen furdalni az oldalamat.

Egy rádióműsorban voltam a vendége, elég jól telt, majd hazakísértem egy igen hosszú úton aminek során sokat beszélgettünk és mivel rossz buszra szálltunk hazafelé, így még vidékre is kikeveredtünk egy kicsit, szóval tényleg hosszú út volt. Tök egyidősek vagyunk és ennek tetejében kiderült, hogy még a földim is, tehát minden szempont kiválóan passzol. Nagyon szimpatikus és szerintem talán még én is az voltam neki, meg is adta a telefonszámát egyből amikor elkértem tőle. Azóta próbáltam vele párszor kapcsolatot teremteni, felhívtam hogy nincs-e kedve közösen hazautazni, az elmúlt időben pedig az említett közösségi portálon próbálok egy találkozót végre összehozni vele, de mindig kitér. Vizsgaidőszak eelején azért nem volt jó, mert hogy tanul és nincs ideje tologatni a dolgokat, úgyhogy közös megegyezéssel elhalasztottuk a dolgokat. Aztán most így a vége felé ráírtam, hogy otthon leszek pár napot, ha ráér akkor lehetne valami és a válasz az volt, hogy azon a napon utazott vissza a fővárosba munka miatt, amikor én hazamentem. Erre pár nap múlva felutaztam én is, mert amúgy is van még két abszolválandó vizsgám meg egy kis meló is be fog esni most hétvégén és ráírtam, hogy akkor esténként ráérek egészen vasárnapig utána viszont haza költözök. A válasz pedig az volt, hogy aznap utazott haza, amikor én felmentem Pestre mivelhogy ezen a héten csak ennyit dolgozott és nem fogjátok kitalálni, de vasárnap jön csak vissza. Na most még tettem egy próbát, hogy akkor én vasárnap este még pont ráérek, úgyhogy ha aznap tényleg visszajön, akkor valóban nem lehet elvi akadálya sem egy esti találkának. Most nagyon kíváncsi vagyok, hogy erre mi lesz vajon a válasz és majd értesítem is a topicot, ha végre visszaírt, de szerintetek nincs ennek az egésznek egy kicsit lerázás szaga?

Beny12: Nem értem, nem az a cél hogy egy szakra kerüljetek, hogy még ilyen szempontból is többet lehessetek együtt? Ráadásul ha lejjebb viszik a pontokat, az csak kedvezne ennek.

Babykiller: Ja igen, már látom. Nekem nem kell magyaráznod az érzést, az előző kapcsolatom ebbe ment tönkre. De utólag több mint fél év távlatából már annyira nem bánom, csak zavar. Neked viszont most még biztosan kurva szar, úgyhogy lelkierőt kívánok!

Addig húztam halasztottam, amíg hoppon maradtam.

az korrekt

David: Ja.

Barthezz: Nem'tom, mindenki úgy mondja ezt mintha másfél év olyan szar lenne, közben meg a kéthónapos kapcsolatok már rekordnak számítanak a korombeliek között...mostakkomivan.

Pras: Köszi

Nem ismerem az általad felvázolt történetet, de nem lehet rossz.

Amúgy fejben sikerült túltennem magam rajta - igazából már akkor sikerült, másképpen nem hiszem hogy kimondom a végét -, a tesiórákat tudom hiányolni, de hát azt mikor nem...

Beny: Grat!

BK: Na, írd le, mert ez az írok-valamit-de-mégse annyira de idegesítő...

Mindenkinek sikerült reagálnom?

A kibaszás társas játék, sose feledd.

Oké, de te szűz vagy, meg paraszt.

"This movie isn't about cars, it's about a guy who owns a car"

Mostanában volt 2 év 4 hónap.
De hogy a picsába fogjuk kibírni az egyetemet? Egyáltalán ezt a nyarat? Még nincs semmi, de zavart érzek az erőben. Remélem lejjebb viszik azokat a nyomorult pszichológia pontokat és nem egy szakra kerülünk, mert akkor a gólyatábor egy rémálom lesz...

Hát én kb. a "levette a facebook-ról a közös képünket"-nél röhögtem el magam és nem is nagyon olvastam tovább

Dark Archon

Én már le se merem írni, hogy mi történt, annyira szánalmas.

Erről egy saját esetem juttattad eszembe. Sej...

No, viszont, ha olvastad az Amazon kontra titán pro megölés sárkányt, abban áll az az ótitán bölcsesség, hogy "Kwasi har pitsa", kiejtése nyilvánvaló, jelentése pedig szimplán: az idő mindent megold. Erre rá kell segíteni néhány baráttal, és rá lehet segíteni egynémely térfogatszázalékossal, ésszel. Ők ketten aztán majd elsuttogják, hogy hölgyválaszték tekintetében, ha pár nap múlva tisztább fejjel körülnézel, hirtelenjében megnyílik a világ egy ilyen jóképű faszi előtt, mint te.
...meg más is.

Sztoridat nem ismerem, de ha a lelkiismereted tiszta, nagy baromságot nem csinálhattál.

Azért ebben a korban ez is szép időnek számít, persze nyilván ez most nem vigasztal, csak próbáltam vmi okosságot írni...

"évtizedeken át a légkörbe mérget vetettek, ezért lett különösen fontos, hogy értéket teremts"

Nem szeretlek

(csak próbálom beszédre bírni)

I wish I could have known about the view from halfway down

grat, watson!

If I look back I am lost

Szóval te vetettél véget a dolognak?

I wish I could have known about the view from halfway down

Még szerencse hogy sem ő sem én nem vagyunk ilyen nagy dátumünneplősek, máskülönben most elég parasztnak érezném magam.

A kibaszás társas játék, sose feledd.

Holnap...? Hmpf... pezsgő.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”

Legutóbb bejött, de idő kellett hozzá...talán, majd, később. De köszönöm a tanácsot.

Amúgy véletlen, és tényleg az - de holnap lettünk volna másfél évesek.

A kibaszás társas játék, sose feledd.

...és ha kiírod magadból? (Már csak azért is, mert itt errefelé gyűjtjük az ilyen sztorikat!)

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”

én nagyjából tudtam követni, nyilvánvaló, hogy a csaj egy érzelmileg és idegileg túlfűtött picsa, akit lehetetlen levakarni, és nagyjából mindennek az inverzét látja. sztem szakíts meg vele minden kapcsolatot.

Powerrel?

Jönnek,mennek,ténferegnek az életünkben.Van mikor fáj van mikor teher és van mikor fellélegzel..

Soha ne vitatkozz idiótákkal ! Lesüllyedsz az ő szintjükre, és legyőznek a rutinjukkal. (Woody Allen)

Különösebben nem szeretném részletezni, nem fórumra tartozik, de...vége.

Hát, holnap is lesz nap.

A kibaszás társas játék, sose feledd.

B... durva.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”

Ja, és bocs a hibákért, néha tényleg bezavarnak, a levél végére már eléggé elfáradtam.

"These are times of fast foods but slow digestion; tall man, but short character... It is a time when there is much in the window, but nothing in the room.

Ő Magyarországon tanult egy ösztöndíjjal, a családja pedig Vietnámban él. Tehát, amikor én Skypeoltam az anyjával, akkor nem vietnámi hanem magyar időt mutatott a felhasználó melletti óra, amit kissé furcsálltam. (Mondjuk az is lehet, hogy valami hatalmas kultúrális különbség volt köztünk, de amikor ezt meséltem pár másik vietnámi jóbarátomnak, nekik is leesett az álluk...)

Pyrogate: "kissé nehezen..."

"These are times of fast foods but slow digestion; tall man, but short character... It is a time when there is much in the window, but nothing in the room.

Omg.

I wish I could have known about the view from halfway down

Na szerintetek ki volt a levél írója?

ennél a pontnál estem össze végleg...atya úr isten

aztakurva. Ez tényleg elég zavaros, de egyértelmű: a csaj kissé nehezen levakarható és bevetett minden eszközt...

Szenvedély nélkül a foci halott.

Egyszer elolvastam, de lehet mégegyszer elkéne. Uramég.
Addigis:ez a vietnámi csaj most végülis hol élt? Ezzel a skype-os idővel megzavartál.

"This movie isn't about cars, it's about a guy who owns a car"

Előre is bocs a hosszú hozzászólásért. Érdekes eset következik.

Ez a lista sajnos emlékeztetett egy két hónapja történt esetre, amikor is szakítottunk a volt barátnőmmel, akivel már másfél éve voltunk együtt. Nagyon sajnáltam az egészet, egy távkapcsolatban éltünk, és ami eleinte igen jó volt, az később egy rémálommá változott. A tavalyi téli szünetben Magyarországra látogatott (ő egy vietnámi lány volt), és a három hetes ottlétünk alatt jöttem rá, hogy ez a kapcsolat nem nagyon fog működni a jövőben...láttam rajta, hogy már nem boldog, mindenbe belekötött, sokat veszekedtünk, inkább nyűgnek érzett mindent, ami persze elég szarul esett.

...hosszas beszélgetés után szakítottam vele, és ami történt ezután, na azt talán sosem fogom elfelejteni. Kezdődött azzal, hogy miután megfogalmaztam ezt az egészet, akkor ő, egy hosszabb válasz vagy beszélgetés helyett, levette az összes közös képünket a Facebookról. Hát - gondoltam - ez szomorú, de ha ezt akarja akkor legyen. Egy héttel később én is levettem a képeinket (nem volt olyan sok időm ezzel foglalkozni a suli mellett), majd erre ő egy hosszú és mérges levelet írt, hogy hogyan merészeltem, meg hát ő arra számított, hogy majd én (ahogy ugye látom, hogy már levette a képeinket) visszajövök és azt mondom, hogy hagyjuk ezt az egész veszekedést, és legyünk újra együtt... :S Később lement teljesen a Facebookról, blokkolt vagy mittudomén, nem tartottam vele a kapcsolatot. Egyszer még hívott, de nem értem el a telefont, majd mondtam neki, hogy őt percen belül Skype-on leszek és beszélhetünk. Erre jön az SMS hogy "Nem kell hogy felgyere a Skype-ra. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen boldogtalan vagy, és most gondolkodnom kell. Köszönöm, hogy az életem része voltál." És ennyi, után nem hallottam felőle...csak két-három héttel később.

Ezek után megismerkedtem egy lánnyal a sulimból, nagyon jófej volt, jó volt vele lenni, tényleg, hülyéskedtünk meg jókat beszélgettünk, nevettünk, stb. Három héttel a történtek után az egyik szombat estén, megcsókoltam, és a szobájában töltöttem az éjszakát. Nem történt úgymond semmi, egymás mellett voltunk és aludtunk.

...na és itt ágazik el kétfelé a történet. Ezzel a csajjal a következő történt. Minden klappolt, tényleg minden egy kapcsolathoz, jófej volt, és mondta nekem is, hogy ő benne lenne egy kapcsolatban. Na, ez nem így történt végül. Meg ezelőtt az este előtt többször gondoltam, hogy most játszik, vagy mit akar? Ezután az együtt töltött éjszaka után meg gondoltam, hogy minden sínen van. Viszont az történt, hogy amikor később találkozni akartam, sosem jött össze, tanulnia kellett, más programja volt, stb. Valahogy így volt: napközben SMS-ezünk, mondja, hogy jó lenne később találkozni, meg hogy akar látni, stb. de esteféle koppanás, nem ér rá vagy valami. Párszor azért találkoztunk, de akkor meg feszengett, mintha teljesen kicserélték volna az este után (akkor láttam, hogy őszinte, vagyis őszintébb volt). Hát jó, gondoltam, ez is így alakult, aztán egy héttel később jött a nagyobb pofon. Már nem beszéltünk több napja, amikor is egyszer írt egy SMS-t, hogy "Szia, nem tudod, hogy hol vannak most a bulik?" Én meg írtam volna, hogy na, jótól kérdezed, de mondtam, hogy mittudomén, de csak maradjon a kolesz körül, akkor biztos lát majd egy nagyobb tömeget. Erre írja, hogy, ott van a koli konyhájában, ha akarok, menjek át. Na jó, megnézem mi van ott. Benyitok: ott van a barátnője, ő, meg egy csákó, aki éppen ölelgeti meg hasára teszi a kezét, nyomul mint az állat. Ott sem maradtam sokáig, elmentem egy haverhoz filmet nézni. Elég sokan gyűltünk össze, aztán jön tőle az SMS hogy hol vagyok, mondom, filmet nézünk, ha gondolja, jöhet ő is (tudom, ezt nem kellett volna), erre bazdmeg mi történik? Nyílik az ajtó, bejön, a csákó meg utána, mellém ülnek, vagy inkább fekszenek, és az egész film alatt a csákó fogja a kezét, meg egymáshoz bújnak...ahogy Rejtő is mondta, nem szép dolog, de mindkettőnek le akartam nyomni egyet, vagy legalább elküldeni őket a francba. A csaj még később írt pár SMS-t, de hagytam a fenébe az egészet.

De ez még nem volt semmi...a csaj sztorijának vége, de hogy ezzel párhuzamosan mi történt, na arra sosem gondoltam volna. A bizonyos együtt töltött este után a volt barátnőm anyja (!!! néha csak törött angollal Skypeoltunk, meg volt egy-egy e-mail is) írt, hogy én hogy csalhattam meg a volt barátnőmet, meg hogy milyen okos vagyok, hogy egyből más karjában keresem a boldogságot. Azt is írta, hogy hát férfi vagyok, és ez tuti, hogy a kultúrámban van...na szép. Vele elkezdtem egy levelezést, amiben kértem, hogy mondja el mit látott/hallott, és főleg, hogy kitől hallotta mindezt. Nem mondta el, mondta hogy nem árulja ezt el a volt barátnőmnek, a mi titkunk marad... (Érted, egy egyszerű kérdésre az a válasz, hogy ne aggódj, a mi titkunk marad...)

Közben még írta, hogy a volt barátnőmmel a dolgot most már zárjam le szépen. Na kösz, nem mintha én nem próbáltam volna...írtam neki (három héttel később) pár sort, hogy tényleg, minden jót a jövőhöz, stb. Na, erre ír, hogy mennyire örült a levelemnek, és hogy reméli hogy jóbarátok leszünk. Ezzel még nincs semmi baj, de az utóiratban az áll hogy "Remélem egy olyan lányt veszel majd el a jövőben, aki megérdemel téged..."...erre nem tudok mit írni, csak azt, hogy inkább most egyedül szeretnék lenni.

Később annyira idegesít, hogy az anyja írja folyton, hogy miért csaltam meg, hogy nem bírom tovább, írom a volt barátnőmnek, hogy kérje már meg az anyját, hogy hagyja már abba. Na és itt jön egy fordulópont az egészben. Írom az anyjának, hogy oké, elmondok mindent, és akkor cserébe árulja el, hogy ki az aki a hátam mögött írt neki. Felmegyek este a Skypera, ott az anyja, írogatunk törött angolsággal, ő meglepően sokat tud a lánya érveiről, stb. és egyre inkább csak mondja, hogy "térjünk rá Angie-re (a másik csajra)." Oké, elkezdem a sztorit, de mielőtt a lényegre térnék, egyszer csak észreveszem, hogy a Skype-óra (ami a felhasználó neve mellett jelenik meg) az az én időszámításomra van állítva, nem pedig Vietnáméra...érdekes...megkérdezem őt, hogy miért van így...erre elmegy öt percre, visszajön, mondta, hogy az öccse szórakozott a Skype-pal, átállította az órát és megviccelte a nagyszüleit. (Ez azért irdatlan nagy baromság, mert a nagyszüleinek még számítógépük sincs nemhogy Skype-juk...)...na és szerintem ti már sejtitek, hogy mire ment ki az egész. Bizony, nem az anyukával hanem a volt barátnőmmel beszélgettem, és így visszagondolva rá elég undorító volt, hogy még rá is játszott a szerepére. (Ilyeneket írt, hogy hát elfelejtett egy szót, és megnézi a szótárban meg ilyenek...) Még a beszélgetés közben megkértem, hogy oké, mivel nem tudom kivel beszélek, írja meg az ő dolgait, abból majd megtudom, hogy kivel állok szemben, és én majd befejezem az enyémet. Persze erre nem került sor, hanem inkább a vádaskodásra mint "miért tetted ezt? mert szeretted azt a másik lányt?!?" meg hogy "mondd meg, amit te és Angie tettél az jó volt vagy rossz, válaszolj!".....

Ejha...na másnap jön a levél a volt barátnőmtől, hogy végül is ő volt az a Skype-on (micsoda meglepetés), és hogy most HAJLANDÓ beszélgetni! Ezen vagy egy órát röhögtem, de később kiderült, hogy a nővéremnek is írt egy levelet (!!!), amiben, szóról szóra ez a mondta állt, hogy "Képzeld, az öcséd nem volt őszinte velem, mert amikor én az anyukámnak adtam ki magam a Skypeon..." Hát kész...és még sajna nincs vége...

A nővérem eléggé felhúzta magát, velem együtt, írtunk vissza, aminek az eredménye egy szakítólevél lett tőle...ilyeneket ír benne hogy "nem csoda, hogy ő meg Angie így összejöttek, könnyű volt, mert mindketten olyan dögösen (hot) néznek ki"....ettől majdnem hátraestem a székből, az utóirattól meg pláne "PS. Ne sírj amiatt, hogy elmúlt, hanem örülj annak, ami volt".....

....na még mindig nincs vége...azért zavart az, hogy nem tudtam, ki írt a hátam mögött, és ezt mindenáron meg akartam tudni. Megkérdeztem a volt barátnőmet, aki pár levél után elmondta, hogy mit tud...és ez elég sokáig bennem fog maradni szerintem, mert tisztán emlékszem, hogy amikor kinyitottam a levelét akkor patakzott rólam a víz...a levélben olyan hihetetlen pontossággal álltak a dolgok, hogy komolyan azt gondoltam, a rendőrséghez fordulok...tudta, hogy mit csináltunk azon az este a szobában, tudta, hogy miről beszélgettünk, tudta, hogy mit gondoltam róla, tudta, hogy mit mondtam róla barátaimnak, tudta, hogy a csaj egy másik sráccal kavart előttem...hát bazdmeg, ettől elég pipa lettem, mondtam is, hogy szólni fogok a rendőrségnek, ha nem mondja el, honnan tudja mindezt. Írt hogy "nem hiszem, hogy a rendőrség segíteni tud" meg hogy "lehet, hogy a törvény előtt tiszta vagy, de a MORÁLIS törvény előtt? nem gondoltál bele hogy mit tettél?" A végén meg "sok szerencsét Angiehez!" (aki már egy olyan két hete nem volt a képben...)...

... a vége az lett, hogy még azt is mondta, hogy ól jöttek az üzenetek...igen többes szám, mondtam, hogy ez az egész úgy lehetséges, hogy valaki folyamatosan írt neki, mert a bizonyos este és a másik csávó színrelépése között volt legalább egy hét...erre mondta, hogy igen, valaki többször írt neki, az ól...és vagy ötször leírtam neki, hogy nekem nem elég az e-mail cím, inkább továbbítsa a leveleket, az már adhat valamilyen kezdőpontot...de nem, küldte el őket, egyszerűen azért, mert nem volt semmilyen levél.

Columbo kalapját felvéve, három lehetséges eset állt fenn. 1. Egy nagyon jó barátom írt neki mindent, hogy végre leállítsa, de nem, ez hülyeség, meg ráadásul olyan dolgokat is tudott, amit én csak a csajnak mondtam. 2. Egy rosszakaró, a csaj egy hülye barátja vagy valami, de nem, ez is hülyeség, túl sok idő, meg nem is tud mindent. A harmadik pedig, és ez a legeslegvalószínűbb, hogy a volt barátnőm volt az. Most már tudom, honnan tudhatta a Facebook jelszavamat, ami eléggé hasonlított a Skype jelszóra is, és minden rendszer olyan, hogyha két felhasználó van bejelentkezve egy néven, akkor nemigen tesz semmit. (A Facebook legalábbis tuti nem.)...így tudhatott mindenről, amit a csajjal beszélgettem, amit a barátaimnak mondtam, más magyarázat nincs rá...

Még egy kisebb csavar a végére...egy héttel később, pont a vizsgám előtti estét, épp tanulunk az egyik haverommal, amikor a legjobb barátom küld egy SMS-t. Írja, hogy neki már megkezdődött a tavaszi szünet, és úgy néz ki, hogy élvezni fogja, mert most találta meg a volt barátnőm blogját! Mi van? Na és ez történt: az eseményeket követő pár napban, ő kezdett egy blogot, amit nagyon nehéz volt megtalálni, mivel kitette a Facebookjára (és mivel ő tényleg mindenkit hozzáad az ismerőseihez, meg elég látható a profilja akkor is, ha nem az ismerősöd, elég sokan elovasták az tuti...). A blog neve is érdekes, nagyjából így néz ki hogy teljesneve.blogoshonlap.com...de lényeg a lényeg, hogy itt elég durva dolgokat ír. Mint ne mondjak, elég részletes, intim dolgokba is belemegy, és a legmeglepőbb az is, hogy több dolgot kitalált, és nem a leírtak szerint volt. Az is szerepel benne, hogy én már ezt a másik csajt idézem "szenvedélyesen és nagy törődéssel szeretem" hát kész....

...na és a legutolsó eset pedig az volt, hogy nemrég a nagybátyja írt nekem, elég egyszerűen, hogy hallotta mi történt, sajnálja a dolgot, és azért reméli, hogy még beszélgetünk néha. Kérdezte, hogy mi van most köztünk, barátság vagy ignorálás, és meg írtam, hogy elég sok okom van rá, hogy az utóbbi legyen. Erre a válasz, hogy lehet, hogy én is biztos sok mindennel megbántottam (persze, nekem is voltak hibáim, nem arról van szó, hogy nem; egy párkapcsolatot a benne lévő két ember határoz meg), és erre bazd BELINKELI a csajnak a blogját, hogy ugyan nézzem már meg, hogy mivel bántottam meg. Erre tényleg eldobtam az agyamat, és leírtam neki, hogy pontosan ez a legfőbb dolog, hogy például létezik egy ilyen kurva blog is, amiben olyan dolgokat közöl, amikhez másoknak semmi köze sincsen, ráadásul sok minden nem igazság, például az, hogy én jártam volna valakivel, nem csaltam meg, semmi ilyen nem történt. Erre a válasz: "Igazad van, a lányok folyton mindent csak elképzelnek. A volt feleségem is össze-vissza hangoztatta, hogy volt egy barátnőm, aki persze nem létezett. Kérlek akkor ne törődj velem meg a családommal többé...." Na szerintetek ki volt a levél írója?

Mondjuk ekkor, amikor a "nagybátyja" írt, akkor már őt, az anyját, pár igen gyerekes barátnőjét szépen blokkoltam a Facebookról. Ehhez persze később jött a nagybátty-blokk is... Persze, azért el kellett telnie némi időnek, hogy ezeket mosolyogva, vagy inkább ne idegesen írjam le.

"These are times of fast foods but slow digestion; tall man, but short character... It is a time when there is much in the window, but nothing in the room.

A jó öreg Belga...

"You don't wanna be my enemy, I promise you"

Hazakísérhetlek utána?
Meddig engedtek el?
Kilencig?
Addigra kell otthon lenned, vagy akkor kell innen elindulnod?
Ès egyedül mész el, vagy jönnek érted a szüleid?
Van rágód? Mer' én nem hoztam magammal.
Merre laksz?
Ès hanyadikos vagy?
Ès Ás vagy, vagy Bés? Cés?! Ú.
Ès ki az o.föd. ? Karcagi?!
Nem baj, hogy megfogtam a kezed?
Szereted ezt a számot? Nekem tetszik.
Járunk?

Ugyan, ha latom, hogy a csajozas topikban tied az utolso hsz, akkor tudom, hogy valami velvetes linket kapunk...

"This movie isn't about cars, it's about a guy who owns a car"

Nem szokásom a Velvetről linkelni, de:

Azért ezek durvák...

Tényleg simán kimerítik a zaklatást, magánlaksértés, személyi szabadság korlátozását és egyéb büntetőjogi fogalmakat, ahogy a kommentelők is sorban megjegyzik.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Na látod, a másik csaj (aki vidámabb, kommunikatívabb, stb.) lesz a nyerő! Hagyd ezt az elsőt a fenébe (lehet, hogy tudod is a válaszát, a leírtakból elég egyértelmű), azt az időt, amit arra szánsz, hogy megkérdezed, azt felhasználhatnád, hogy több időt tölts a másikkal.

"These are times of fast foods but slow digestion; tall man, but short character... It is a time when there is much in the window, but nothing in the room.

Az eddig leírtakból ítélve le fogja szarni, mit érzel, és mit mondasz. Sajnos ez van, ha megérzi, hogy bejön valakinek és nem akarja viszonozni.

horrorgeeks.blogspot.com

Mostmár az se érdekel A lényeg az, hogy úgyis kiderül, hogy mennyit számítok neki, s tudni fogom, hogy megéri-e magamat emészteni. Jó hülye vagyok

Az utóbbi időben csak nagyon ritkán fejezem be, amit elk