Summer is coming...

Viharidő

Keddi megjelenésről megfeledkeztem így egy kicsivel később kezdtem neki. Hát ismételten le a kalappal Sapkowski mester előtt. Ugyan ez egy betoldott történet az utolsó kívánság és valahol a novellák közötti időbe, de másfél évtized kihagyás után sikerült pontosan ugyanazon a hangon megszólaltatnia Geraltot és a világot is. Egybefüggő történethez képest talán túl sok a különféle esemény, bár azt hozzáteszem, hogy azt a bizonyos pártíz oldalt már olvastam más formában, szóval lehet ez volt a baj. Ettől függetlenül azonban tényleg nincs ok panaszra.

PS exkluzívak szóval már alapból kiesnek. Dad of Wart nézegettem, de nekem nem adja a központi téma, mert ki nem állhatom a kisfiúkat. De ha levesszük a W3-ról a Ciri részt, még mindig ott van a tömény profizmus. Báró küldisor, HoS, stb. Oké kicsit csaltak, mert a settingből jó kis gameplay elemeket tudtak csinálni (witcher érzékek, szörnyvadászat stb).

Ez egy megugorhatatlan szint amit a W3 felállított, nincs ezzel semmi baj. Jó játékok is vannak még, de még egy nagyon erős évben sem sikerül ennek a közelébe érni. Pár hét múlva kimegy majd az íze a számból és akkor már jobb lesz, de egyelőre marad ez a szar, "nincstöbbnapfelkelte" érzés.

Mondjuk én kétszer vittem ki, egyszer normalon, egyszer NG+ max difficultyn. Ugyanez. Semminek nincs olyan íze. Nem tudom, hogy miért nem lehet legalább egy jó Steam-workshopot biztosítani, hogy a modderek csináljanak questeket. A game kialakítása miatt könnyű lenne komplett questsorozatokat elkészíteni. Vagy kiegek, vagy új game. Akár Cirivel. Valami jöjjön... Tiszta függő vagyok.

Mondjuk, ahogy elnézem, az új God of War története igazi minőséget képvisel, és a Detroit: Become Human is remek lesz előreláthatólag, de igen, jelen pillanatban is azt érzi az ember, hogy nehéz überelni.

Néha én is előveszem, a NG+-ban épp most beszélek a Báróval.

Januárban végigvittem másodszorra is a játékot, továbbá a végére értem a könyvsorozatnak. Azóta én is kínlódok azzal, hogy egyszerűen nem sikerül rákattanni másra, és mivel pár napja láttam egy videót a különféle játékok párbeszédeinek animálása során alkalmazott módszerekről, amiben a TW3 is szerepelt, mint pozitív példa, nem sok hiányzik ahhoz, hogy megint feltelepítsem. Dö fílingz.

Helyes! A játék befejezése óta már megint csak azt az ürességet érzem, egyszerűen nincs semmi íze más játéknak...

Mondjuk ez a könyv egy Ciri mentes inbetweenequel még a 'Vaják' előtti időből. De legalább lesz alkalmunk Koralt "személyesen" is megismerni. A könyvek és a játékok 1-2 mondatai alapján van annyira kellemes figura, hogy biztosan szeretni fogom őt is.

A nyolcadik Vaják-könyv is megjelenik magyarul - Vaják - Viharidő

Elég hamar kihozták.

Na ha mindennel kész vagy, tárgyalunk róla.

És mindenképpen elvárjuk az élménybeszámolós játékértékelést is.

Most csak úgy találomra néztem egy Witcher 3 videót, mégpedig a "Night to remember"-t és írni akartam ide.

SPOILER

Hát nem tudom, én a SPOILER szakadtam.

A zárójeles résszel nem értek egyet. Végeredményben jobb az, de a játékélményt tekintve aligha.

SPOILER

3-5+- nehézségtől és a döntésektől függően.
(Syanna élmény szempontjából jobban megéri szerintem.)

SPOILER

Hmm, nem is igazán a "boldog vég" kell, elég lenne egy kis pihenő is. A keserédes befejezéssel valamennyire meg is kapták a ~nyugalmat (bár Ciri átküldése Arthurékhoz nem tetszett) viszont a játék meg ebből rángatja ki őket és ezt, főleg ezzel az amnéziával, igazságtalannak érzem. Lehet ~folytatás helyett inkább jobban el kellett volna menni a based on irányba, elvégre a witcher hangulatú saját contentek/mondai adaptációk (Szalamandra, Báró, Erdő Asszonyai, Gaunter O'Dimm, stb) elég jól sikerültek.

ATÚ végén Yen felvázolja mi is lesz. Ezzel Trissnek (/írónak is) tisztában kellett lennie és ha Geralt visszatért a halálból, akkor valószínűleg Yen is életben van. Ha még önmagától ragadná meg az alkalmat fittyet hányva a következményekre, akkor valamelyest elfogadható lenne, de hát a Páholy megbízásából dolgozik. Na de erre majd a 2 után térek vissza, mert tényleg nem emlékszem, hogy tudott e róla, hogy Yen él, vagy pedig Fil és Síle titkolták előtte.

Fil egyértelműen a vezér. Kicsit sajnálom, hogy a többiekkel nem foglalkoztak annyit (3-ban sem). Az eredeti tervük Ciri eltűnésével ugyebár ugrott. Így jött ez a Saskiás meseállam, tündék, törpök, mindenki együtt - papíron idilli, de a "jó szándék" ott bukik meg, hogy ezt ők irányították volna. Ha Emhyr nem előzi meg őket, akkor valószínűleg előbb utóbb maguk cserélték volna le az északi vezetőket, méghozzá szemrebbenés nélkül. Sőt ugye már Vizimir meggyilkolásban is benne volt Fil keze.

Azzal a részével egyetértek, hogy Yen, Ciri és Geralt megérdemlik a "boldog véget", főleg azok után, amin keresztül mentek, bizonyos szempontból (e három szereplőt ért fizikai és lelki sérelmek terén) a játékok nem vonultattak fel egy Vilgefortz-szintű rohadékot, mert a könyvekben azért adta szenvedés rendesen mindhárom szereplő terén.

Bár ez most okoskodásnak tűnik, de semmi ilyen célom vele, viszont ez egy szerepjáték, és mivel a ATÚ-ban még az utolsó oldalakon is egymásnak megy Yen és Triss Geralt kapcsán, így szerintem nem véletlen, hogy Trisst tették meg a másik választható "útnak" (jó, ezen az alapon Fringilla Vigot is beleszőhették volna a kapcsolati ágba, bár az már túlzás lenne ). Hogy Triss megérdemli-e vagy sem, azt mindenki egyénileg eldöntheti, és ebben erős a játék. Sokkal rosszabb lett volna, ha egyedüliként erőltetik a Yen-vonalat és nincs választás. Mindkét fél mellett szólhatnak "érvek" és "ellenérvek".

Hmmm... Síle és Filippa karaktereit a játékokban egyáltalán nem tekintettem gonosznak, hanem arrogánsnak, akik sütögetik a saját pecsenyéjüket, újabb hatalmi ágként, ami, szerintem nagy vonalakban meg is felel a könyvekbeli "a háttérből segítjük a világot, mert idióták" vonalnak. Sőt, amit Triss mond, amikor kiszabadítja Geralt a kettő végén, van igazság a szavaiban, Filippa már a könyvekben is domináns volt a Páholyban vagy próbált az lenni. Szóval én nem látok olyan nagy eltérést a könyvekhez képest.

Biztos egyébként, hogy ez a varázslónő-rajzolat "gonosz" és tetteik is biztos, hogy azok?

Azért tartom zseniálisnak ezt az ábrázolást, mert túlmegy a sokszor csak leegyszerűsítő jó-nem jó értéktengelyen, és nem idegen a újabb-kori fantasytól, ott van pl. Abercrombie 'Első Törvény'-trilógiája, ahol Gandalf mintegy parafrázisaként Bayaz, az Első Mágus bőven túlnő az egész Páholy-pereputtyon. A mi szemszögünkből nézve gonosznak tűnik az, ahogy véghez viszi a dolgait, de a céljai alapvetően nem gonoszok - hosszabb távokban gondolkodva.

Szerintem Abercrombie érdeme abban rejlik, hogy hitelesen ábrázolta, hogyan gondolkodna és cselekedne egy elképesztő hatalommal bíró kvázi halhatatlan mágus, ha a célja a civilizációk fennmaradása lenne. Szóval a CDProjektesek szerintem, kisebb hibákkal, de jól követték ezt a kliséforgató utat, ráadásul más szemszögből közelítve ehhez, ők is csavartak egyet a képen, hogy még az ilyen nagy hatalmú egyének is tévedhetnek és lehetnek olyan dolgok, amiket nem vettek számításba. Ráadásul már könyvekben sem volt egy túl erős szövetség a Páholy.

__________________________________

Az "amnéziához" még. A készítők jól építették fel a világ bővülését.

Elsőnek szerintem Vizima és környéke remek választás volt, hisz az egyik novella itt játszódik, meg tudták ismertetni a világ alapjait, mindezt úgy, hogy Alvinon innen és a prófécián túl igazából egy helyi konfliktusra szorítkoztak többnyire, és ki tudták kerülni, hogy az egész bonyolult politikai hálót a játékosra zúdítsák. Ehhez is passzol az amnézia.

Sapkowski nem csak közgazdászként, hanem történelem imádóként is hitelesen tudta ábrázolni a kései, érett középkorra és kora újkorra hajazó fiktív világot, de az angolszász országokban nem ismert Witcher-világ első részében szerintem ellentétes hatást értek volna el, ha az Északi Királyságok szövevényes hálóját teljes egészében ábrázolják.

A második rész épp alkalmas volt arra, hogy egy kicsit bővítve megismerhetjük a háttérben lévő hatalmi viszonyokat, igazából szerintem remek döntés volt ez a királyoskodás, mert innen lehetett a már kiforrott harmadik részre dobbantani.

A második rész végére szerintem aki akarta, már külföldön is elolvasta a könyveket, vagy a lore-t a netről.

__________________________________

Szerk.: Mivel tavaly lett új gép újítva, így akkor vittem végig a kettő is. Aztán belekezdtem a harmadikba, a könyvek olvasása nélkül, de Skellige környékén meguntam, hogy második és harmadik rész tömve van egy csomó dolgokkal és szereplővel, amiket értenem kéne, de a szereplők leírásai azért nem segítenek olyan sokat.

Párhuzamosan olvastam, és játszottam. Szerencsére kijött a hetedik könyv és évvégén, így nem sokkal a játék befejezése után végeztem a könyvekkel is, így teljes a kép. És Geralt lett az utltimate örök fiktív hősöm.

@JIB

Szóval a fő bajom Trisszel, hogy nem érdemelte ki ezt. A könyvekben a tétlenségével, a játékokban a megtévesztéssel. Könyves hibáira rá lehet húzni a gyávaságot, a játékok Trisse viszont tudatosan cselekszik Geralt ellen/akadályozva a Páholy parancsait követve. Ezért is írtam a Fringilla párhuzamot, ugyanez a szituáció viszont ő helyesen döntött. Sajnálom is, hogy a 3 nem foglalkozott vele annyit. BW-ben elfért volna.
De igazából így pontosabb: Yen és Ciri jobban megérdemlik azok után amiken keresztülmentek - a teljes sagaban és a végjátékban is. Sapkowski uram nagy kópé, a ATÚ-ban vagy négyszer is belógatja, hogy a következő oldalon már jön a hepiend azonban végül maga a setting fordul a hősök ellen. Ez az amnéziás nullázás könyvet nem ismerőknek tökéletes bevezetés volt, de folytatás első felvonásának (amivé, egyetértek, valószínűleg csak a 2. rész fejlesztésének kezdetétől lett) már kevésbé hiszen több karakter áldozatát teszi semmissé.*
Függetlenül a hibáitól és ahogy érzek iránta, Trisst azért én az egyértelműen pozitív karakterek közé sorolnám. Filippa és Síle ilyen szempontból jobban el lett rontva a játékokban. Gonoszként vannak beállítva, holott a könyvek alapján arrogáns picsák, ugyanakkor tiszteletreméltóak.

(*Játékok a post-saga idő miatt nem foglalkozhattak velük épp ezért várom nagyon Geralt csapatát a sorozatban és természetesen kíméletlenül ízekre szedem, ha nem az elvárásoknak megfelelően lesznek ábrázolva.)

Hát ez nekem full nincs meg. A jelenet igen, de ez nem. Pedig tuti kiszúrtam volna, nemtom.

Amikor Geralt Ciriről mesél az álomfejtős varázslónőnek. Elhangzik az 'indisposed', ami ismereteim szerint 'gyengélkedik'. Hogy ebből mégis hogyan lett 'szexuális mindenevő', na arra sehogy sem tudtam rájönni. Kontextusból ki kellett volna derüljön, hogy ez így nem jó. Én ugye meghatódva, egyetértően bólogatok mert ott lebeg mesélés közben a szemem előtt a bővített könyves történet is, erre bamm, jön ez.

Melyikre gondolsz? A 360 órám alatt én is belefutottam talán egybe, de az bocsánatos volt, ennyire konkrét fejfogós élményem nem volt.

Tekintsük úgy, hogy szegény amnéziás Geraltot nem akarták lerohanni egyből, hogy hé, van egy lányod, meg ott van életed szerelme, hasba döftek egy vasvillával, csakhogy túlélted.

Eleinte én is utáltam a 'vaják'-ot, de miután megszoktam tökéletes "lefordításnak" tartom. Különben sem kell aggódni, a játékok a 'witcher'-t és az angol neveket használják. A 3 feliratához +1 jawsikának. Egy érthetetlen félrefordítás van amibe belerándult mindenem, máig nem tudom rájönni, hogy mégis hogyan hozták azt össze, de azt leszámítva tényleg minőségi munka!

#1527, "Egy fogadós mesél róluk, azt tudom."

Ó, ne tévesszen meg a fújásom, értékelem én az elsőt. Elvégre ha az nincs akkor a könyvekhez sem jutok el. Sőt azt hiszem már meséltem, a 2. résszel egy időben jött ki az Utolsó Kívánság is és akkoriban elsőbbséget élvezett a játék így a flashbackeket nem is értettem. Síle játékvégi Yen revealjénél sem tudtam ki az és mi jelentősége van.

Az amnéziát adom, "tiszta lapnak" ez így jó volt. Adott egy meta réteget is a sorozatnak; könyvről könyvre Geralttal együtt nyertük vissza=ismertük meg az emlékeit. Elfogadom az érveidet, de akkor talán kevesebb régi ismerőst kellett a játékba. Lett volna még bőven hely a térképen, kezdhettek volna egy új kalandot máshol a setting sajátosságait megőrizve. Az 1 újból előadott saga jelenetekkel tűzdelt adaptáció, de ezt csak utólag lett probléma. Kökörcsin - bocsánat, játék - Dandelion munkássága minimum felét Geralt élete adja, furcsa, hogy semmi említést nem tesz az élete két legfontosabb nőalakjáról. Triss bár valamelyest elfogadható önös érdekekből, szintén kussolt. Sokáig imádtam a legegyszerűbb okokból (bár Shani 2. kártyája...*fütty* ), de így ő csak egy vörösre festett Yen lett, legyen szó az általános picsaságtól vagy a riválissal (Shani) szembeni igazságtalanságba nyúló szemétkedésig és ultimátumokig amint Geraltra vagy a csodagyerekhez fűződő kapcsolatokra terelődik a szó. Akkor meg már inkább az eredetit... Alvint mondjuk már a könyvek nélkül sem állhattam ki, pofátlan fiú-Ciriként pedig aztán végképp nem csípem.

Én a 3.-at magyar felirattal toltam. Szerintem parádés, nagyon jó munkát végeztek a fordítók. Le a kalappal, ritka az ilyen minőségi munka.

Egyébként meg itt van Ciri és Yen az első részből, nem szó szerinti (a név elhangzik), de a fogadós elmondja a történetét. Nem feledkeztek meg róluk, csak nem építettek erre. Szerintem az idő igazolta őket utólag.

Én igazából nem tudok ennyire rossz szájízzel gondolni az első részre. Érthető okokból választották az amnéziát, és azt is érthető, miért hanyagolták a Yennefer és Ciri vonalat - nem tudhatták, hogy bukta lesz-e a projekt/játék vagy sem. A könyvek pedig nem zárják ki, hogy más Forrás is lehet, mármint nem a Lara Dorren-féle családfára gondolok, hanem máshol megjelenő ilyen képességekre.

Szerintem meg akarták nézni, hogyan reagál a közönség, ha meg nem jó, attól ez még egy szerelemprojekt volt. Ugyanakkor nem akartak úgy bukni, és ez még mindig magánvélemény, spekuláció, hogy besározzák a könyvsorozatot is ismerő emberek nagyon erős érzelmi kötődését Cirihez és Yenneferhez. Nagyon jó emlékek fűznek az első részhez, nem nézem ennyire kritikusan.

Tulajdonképpen tekinthetjük az első részt egyetlen hosszúra nyúlt prológus-fejezetnek, és a második résztől pedig már tudatosan tervezhettek arra, ami szerintem már körvonalakban addig is létezett a fejükben. Úgy vélem, helyesen döntöttek, mert ez vezetett egy remek második részhez és egy zseniális harmadik részhez.

SPOILER

Amikor megvettem annak idején az első részt, akkor szinkronosan kezdtem, talán először úgy is játszottam végig, de már biztos nem venné be a gyomrom. Csak angolul a játékok és könyvek is. A vaják szótól rosszul leszek, és egy ismerősöm magyar felirattal játssza most a harmadikat, és amiket mond (pl. nevek), azoktól is csak fogom a fejem.

Ó, akkor azért azt hozzátenném, hogy az angol szinkron is borzasztóan fapados és amatőr, helyenként még sokkal rosszabb is a magyarnál ilyen téren, szóval tényleg csak a félrefordításokból eredő "félelem" miatt játszom azzal. Legjobb lenne talán lengyel hang + felirattal, csak olvasgatni meg nem szeretek.

Ez a project pont erről szól, könyvek+játékok. Első részből emlékszem, hogy anno lement 3 végigjátszás, mindegyik befejezésnek 1, utána még 1 vagy 2 újra a 2. rész előtt. Legutóbbi, mert azt másolom minden gépmentésnél egy nagyjából teljes végigjátszás, minden küldi (úgy rémlik csak a favágós a mocsárban maradt ki, mert valahogy este kellett volna lezárni és elfelejtettem visszamenni), teljes pakli, kocka-bajnok, stb.
Legutóbb a 3 előtt próbálkoztam vele, arra az élményre alapozom a rosszul öregedést. A prológus után föl is adtam, valahogy nem volt hozzá hangulatom vagy nem is tudom. Mentésrendszer, harc-, miegymás, nem állt kézre. Plusz a könyvek után értelemszerűen az egész Triss-Alvinos faszságtól hányingerem van, pontosabban attól, hogy akiket velük helyettesítettek egyáltalán még csak megemlítve se voltak. Persze pont emiatt kéne újrázni, mert lehet most már észrevenném azokat a félszavas mégis utalásokat. Egy fogadós mesél róluk, azt tudom. Na meg vannak azért kellemes emlékek is, mint a Shani féle buli, a 4. fejezet területe, stb.

A szinkront pedig ne bántsuk! Kissé narancsos, de a miénk, eddig kizárólag azzal játszottam.

Én pont a könyvek olvasása miatt akarom újrajátszani az elsőt, kíváncsi vagyok, milyen utalások vannak stb., nem is emlékszem már, melyik könyvnél tartottam, amikor először játszottam.
De szerintem még ha rosszul is öregedett, van egy olyan atmoszférája annak a játéknak, hogy eltekintsen az ember a megmosolyogtató technikai megvalósításoktól - én múlt évben játszottam életemben először, és nem tudtam abbahagyni, pedig bevallom, ha régi játékokról van szó (bármilyen mesterműnek is tartja a nép), és én nem játszottam velük a megjelenés környékén, vagyok olyan kicsinyes, hogy akár egy kezdetleges grafika is elveszi teljesen a kedvem.
Ha meg már nagyon ismered, veheted 100% poénra, és játszhatod a magyar szinkronnal, én elsőre nem mertem azt bevállalni, nehogy valami félrefordítás miatt ne értsem a dolgokat.

(Hja, 7. részt most a napokban olvastam, a buszon egyetem fele és onnan haza ~100 oldalanként, aztán épp beértem Pestre és kellett leszállnom a buszról, amikor Stygga ostromához értem... Remek napom volt azt követően, mondhatom )

Tündevér megállót hagytam el nemrég a nagy Witcher maratonban. Megjelenés idejében olvastam mindet, mindet csak egyszer. Főbb pontokra emlékeztem és egyszer-egyszer pártizen oldal erejéig lekerültek azóta a polcról, de arról elfeledkeztem, hogy ennyire jók. Főleg így egyben. A nagy "Ciri nyomában" kaland megjelenési sorrend miatt frissebb és sokszor tátom szemem-szám amikor ezekben a korai kötetekben feltűnik/megértem a későbbi előreutalásokat. Sok álom- és látomásjelenet (új) értelmet nyert. Ismert alapokra állította ugyan az öreg, de így a teljes képet látva Sapkowski mester azért szépen és tudatosan építgette a saját világát. Mindenképpen tudom ajánlani a saga teljes újrázását másoknak is! Ha pedig kimaradt, akkor a mielőbbi pótlást!

Egyedül attól "tartok" - amitől már a 7-es kötet első elolvasásánál is - , hogy így a könyvekből megszerzett teljes tudás birtokában az első játékhoz már nem lesz gyomrom. Rosszul is öregedett és tartalmilag (mint "folytatás") is kifogásolható. Jelenleg még szándékomban áll végigjátszani, de nem kizárt, hogy mire odaérek, újabb pár óra sikertelen visszaszokás után nyugodtan fogom elfogadható felmentésként lobogtatni ezt a posztot.

A Game Informer olvasói szavaztak, így létrejött egy 300-as lista a világ legjobb játékairól.

A lista nyilván erősen szubjektív mindenkinek, de az első helyezett a The Witcher 3: Wild Hunt, a második A The Last of Us. Pont az a kettő, amik a játékos érzelmi bevonásával a történeten és a karaktereken keresztül érték el azt, hogy ennyien szeretik őket.

Szóval, ha nem is teljesen (vagyis nem tekintem örök érvényűnek), de egyetértek ezzel a kettővel.

Igazából az egész lény kilógott a witcher-világából. Nyilván tudja az ember, hogy mi ihlette az egészet, de míg minden mást le lehetett kaszabolni, addig ezt a saját játékában átverve elmegy. Ugyan miért? Ez feltételezi, hogy van egy nagyobb erő, ami erre kényszeríti, biztos a démon-kódex

Én sem jöttem rá egyből a megoldásra, de a végén sikerült és inkább örültem, mint sem zavart volna.

Szerintem az egyik legjobb witcherbeli történet Olgierd von Everec története. Engem mélyen megérintett, mert lehet hasonló utat járnék be, mint a "kőszívű", ha a helyében lennék.

SPOILER

A loreban többször is van utalás rá, hogy Master of Mirrors, és hogy minden tükröződő felületen uralkodik. Ugyan egy folyókkal és vizekkel telebaszott térképen nem gyanakszik erre az ember, de egy, szinte a Poklot idéző (és egyébként annak egyik legjobb vizuális megvalósításának számító) helyszínen feltűnhet a víz jelenléte.

Ugyanakkor elfogadom hogy ez nem egy kényelmes megoldás a játékos szempontjából, én is kb. harmadjára jutottam el agyban odáig, hogy jé, ott lehet több sikerem lesz, mint a tükröket baszogatva.

Én nem tartom, inkább egy elbaltázott feladványnak.

Umm, ez inkább user error. Vagy a kurva anyját a szfinxnek, amiért nehéz a feladvány?

(Még esetleg a feliratba lehetne belekötni hiszen sokszor elvesznek fontos utalások, ha nem az eredetit látod, de szerintem érthetően fordították.)

SPOILER

+1, kurva jó a vége, simán jobb is, mint a B&W-é (pedig azzal sincs baj).

Fejtsd már ki lécci, mi volt a baj a végével. Akár spoilerben.

Nekem iszonyat tetszett a vége, mondhatom főleg a vége.

Most értem a HoS végére, az alábbi statisztikával:
- 39-es szintű lettem
- ~13500 aranyam van
- 97 órás játékidő (ezzel nálam abszolút leghosszabb "kampány idő")

Tetszett nagyon, de az utolsó harmad, meg a végjáték viszont... Na, az nem kellett volna így, hátam közepére sem kívántam az egészet, baromira untam, a vége pedig "menj a pokolba".

Azt meg tudom, miért rémlett az, hogy ebben Cirivel kapcsolatos lesz a történet

Most jöhet egy kis pihenő Geraltot illetően, aztán jöhet a B&W.

B&W-ban a várak kipucolásánál, illetve bármilyen nagyobb létszámú összecsapásnál jól jön az a rúna, amikor az Yrden csapda eltalál egy ellenfelet és Yrden lesz ott is. Nagyon poén. De úgy egyébként szerintem nem nagy szám. S kérni fog még 20.000 orent is emlékeim szerint.

Viszont, ha nekiállsz Skellige-n összegyűjteni a vizes kérdőjeleket, hamar össze lehet kapni 100.000 orent is, szóval nem nagy veszteség, ha nem jön be. Legfeljebb kipróbálod, aztán visszatöltöd, ha nem tetszik.

B&W-ban majd a házadra kell a pénz, de nem ennyi. Az egyébként jobban megéri.

Attól függ, milyen stílusú karaktert építettél. Érdemes átböngészni a Witcher Wikia-t, mert jól kiválasztott képességekkel párosítva brutális bónuszokat lehet előhozni. Jómagam nem használtam, mert páncélokba durván csak Quen jelerősség bónuszokat nyomtam.

Amúgy lehet enélkül is meglennék, mert olyan remek alkímia vonalat sikerült összeállítanom, ahogy lentebb kifejtettem, hogy durván gyepáltam Critical Hit-ekkel az ellent.

Nemrég kezdtem el a kiegészítőket, először a HoS-mal.
37-es szintű vagyok.
Rúnaművesnek megéri kifizetni a 10000 aranyat? Az 5000-et még kifizettem, de az alapján nem biztos, hogy kell ez nekem, különösen annak tudatában, hogy a B&V-ban kell majd a pénz (mire fel annyira?).
Kiegészítők mellékküldetéseit megéri csinálni, van közöttük valami érdekes? Eddig amiket csináltam ugyanaz, semmi izgalom, érdeke nem volt bennük (ahogy az alapjátékban is a legtöbb).
Amúgy lehet csak nem találtam még jót, mivel most kell lemennem a csatornákba, szóval nagyon az elején vagyok.
Az alapjátékkal töltött cca 110 óra után jöttem rá, hogy a térképen saját helyeket lehet megjelölni (és én még szidtam, hogy fenének nem lehet sehogy), valamint könnyebb úgy tájékozódni, ha folyamatosan északra néz a minitérkép.

A játék legjobb/kedvencem animációja a Ciri-Yen találkozás. Abban a pár másodpercben és mozdulatban mindig látom a Tündevér végét.

Aztán ott vannak még az olyan profi cuccok, mint amikor pl a Báró tátott szájjal próbálja elrakni a tőrét. Vagy, ami most legutóbb tűnt fel, hogy Geralt érkezésekor, amikor itallal kínálja, gondolkodik, közben babrál az ujjaival is...

A végére értem. A rengeteg játékóra után engem is elfogott a "mit kezdek most az életemmel" érzés, ezért a fájó szívvel kivitelezett uninstall előtt még vagy másfél órán át rohangáltam a helyszíneken: csúszkáltam a skelligei hegyeken, felkerestem a főbb veleni területeket, nézelődtem Novigradban és Oxenfurtban, körbejártam Toussantot, felkerestem a birtokomat, és megemlékeztem Kaer Morhenben a bajtársakra. Szerencsére a könyvek újraolvasásával és a kimaradt kötetek pótlásával a Witcher-élményt el tudom húzni még egy-két hónapig.

A főszál történetszövésével akadnak helyenként problémáim, viszont kárpótolnak mindazok az elemek, amelyeket felsorolni is nehéz: az eszméletlenül gazdag tartalommal megtöltött helyszínek, az összetett karakterek és mély párbeszédek, a főbb csomópontokat meghatározó bonyolult és elgondolkodtató döntéssorozatok, a fejlesztések, a rengeteg minőségi mellékküldetés, úgyhogy minden elismerésem az alkotóknak. Szóval Cyberpunk 2077. Jöhet.

Még egy pozitívum, amit külön kiemelnék: kiemelkedő motion capture, leginkább Geralt esetében. A fickó olyan mimikát és gesztusokat kapott, hogy szinte életre kelt, és ráadásul egy olyan karakterről beszélünk, aki a személyiségének, a vaják mutációnak, a kiképzésnek és az élményeinek köszönhetően eleve végtelenül sztoikus. És sikerült tökéletesen bemutatni azt a rengeteg pillanatot, amikor Geralt az érzelemmentes álcája szétesett, és a híres vaják semlegesség is ment a kukába.
SPOILER
(Jó, persze voltak mulatságos elemek is, mint Az A Bizonyos Ember, aki vagy száz szerepet eljátszott a White Orchardban székelő nilfgaardi szakasz parancsnokától az utolsó parasztig, meg a rengeteg bűnronda fejű, felnőtt nők által szinkronizált kisfiú és kislány, de kit érdekel, ennyi bőven belefér egy ekkora volumenű játékba.)

Kösz!

90 perc.

Witcher 3 zenéje 12 percen át élőben, nagyzenekarral

Tudjukki dala, hátborzongatóan jó

Az a veszélyes ebben, hogy a youtube az oldalsávban sorra dobja fel, hogy még mely kedvenceimet adták elő így a különféle zenekarok, pl. van itt AC4 Black Flag és Mass Effect is.