Ni No Kuni: Wrath of the White Witch [hozzászólások]

Azért az anime az nemcsak Songokut és Pikacsut jelenti. Én elég sokat láttam már, de azt a kettőt speciel én sem szeretem.

Ha viszont a JRPG-k bejöttek, szerintem érdemes lenne megpróbálkoznod az animékkel is. Vannak olyanok, amik egyrészt kellően komolyak, felnőtteknek szólnak; másrészt mentesek a jellegzetes, sokak számára idegesítő "japán" elemektől, mint mondjuk a super deformed ábrázolásmód, vagy a fárasztó szófordulatok. Például egy Death Note szerintem tökéletes választás ilyen szempontból.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Ja, és vicces, hogy pont a Sudekit emlegettem előtte, mert ez is ugyanúgy egy párhuzamos világról szól, ahol ráadásul megtalálhatók a főbb karakterek alteregói. Pedig akkor még nem is tudtam ezt.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Őszintén megmondom, én valamiért ki nem állhatom az animét. Csak hírből tudom, ki az a Songoku, és soha semmilyen manga stílusú képregényt, filmet, játékot nem néztem, vettem, gyűjtöttem, vagy próbáltam. A sokak által istenített jrpg-k közül egyet sem próbáltam ki soha, a FF-t sem ismerem. Egyszóval én vagyok a "nagyon japán" stílusú cuccok (kivéve túlélő/horror és bizonyos verekedős alkotások) egyik legelkötelezettebb antihíve. Legalábbis eddig így volt, illetve még mindig kerülöm az ilyesmit, de azért most már másként vélekedek ezekről a dolgokról. Ennek pedig a The Legend of Zelda sorozat, és a Ni No Kuni az okai. Nagy vakaródzást követően beruháztam az utóbbira (is), és nagyon nem bántam meg. A képi világa nekem bejön, pedig abszolút anime, és megfelelő arányban van benne ötvözve a kézzel rajzolt, és a computerrel generált képi világ. A sztori is rendben van, még ha a szereplők között minden olyan elem meg is található, amitől eddig a hideg rázott (kis pikachu szerű izék, stb.), és a harcrendszer is jó (sőt, kifejezetten ötletes dolgok vannak benne a familiáriusokkal az élen). Ami viszont a legeslegjobb benne, az a brutálisan jó zeneanyag. Na, az mindent visz, és elvarázsol. Olyan az egész, mintha egy rajzfilmsorozatot játszhatnánk végig (a játék hossza is passzol ehhez, ahogy olvasom sok helyütt). Mondjuk a nagyon durván elnyújtott tanuló rész, és a borzalmasan szájbarágós sztori mesélés nekem kicsit már sok, de mindentől függetlenül nekem kifejezetten tetszik ez a játék, és kicsit másként vélekedek már a révén a stílusról. A Zelda játékok pedig új etalont jelentenek a számomra, nagyon sok téren!

"....money talks, and bullshit runs the marathon." /Chris Carter: Hunting Evil/

Hm, elkezdtem nézni.

Eddig aranyos. Így videóban talán annyira nem zavaró a grafika, mint amilyennek csak az állóképek alapján tűnt. Másrészt valóban megható is, meg vicces is. Ezt a kettőt együtt szeretem az animékben nagyon. Úgy a Rozen Maiden óta, ami egyszerre kiváló vígjáték és dráma. Bár ez egy kicsit vontatottan indult, én úgy éreztem, de azért van benne potenciál, azt mondom. És nekem a fazon beszólásai is bejönnek a videó alatt. Nem erőltetett és nem tolakodó, hanem pont jó, feldobja vele a laposabb részeket.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Most miért? Mert a harc nem körökre osztott benne, hanem valós idejű?

De ha lehet Flash-játékokat is mondani, akkor az Epic Battle Fantasy sorozat valóban körökre osztott harcrendszerű, J-stílusú RPG.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Sudeki, mint J stílusú RPG???
Az csupán JRPS-s környezetben játszódó akció-RPG.
Amúgy nekem is nagy kedvencem, sajnos nincs hozzá, illetve törölték a folytatást.

Ezt a Ni No Ku mit nem értem, miért kedvelik annyira. Néztem gameplayt, de "mi ez?" kategória nálam. De a grafikája szerintem kurva szép.

http://gustyx.web4.hu - saját véleméyeim, tapasztalataim játékokról

Őszintén szólva nekem nem igazán tetszik a grafikája. A képek alapján a rajzolt karakterek igencsak elütnek a környezetüktől. Mondjuk ezt csak úgy megjegyeztem, a PS3 miatt számomra alapból érdektelen az egész. Még mindig a 2004-es Sudeki az egyetlen J-stílusú RPG, amivel játszottam.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Jól van, jól van, okés. De a cikk jó volt, szóval megérte végigolvasni

Ha még az elején egy kicsit jobbra tekintettél volna, a játék adatlapja felé, akkor a cikk végigolvasásával sem kellett volna pazarolni az idődet, mert teljesen egyértelműen fel van tüntetve a platform. Amúgy meg hány JRPG jelent meg az utóbbi időben PC-re? Na ugye.

Addig érdekelt, amíg a cikk végén meg nem láttam a PS3 szót. Kát érte, pedig elkalandoztam volna a számítógépemen vele.