Háborús filmek és a valóság

Asztakurva... Hát nagy mákja volt, volt 82-ben vagy utána nem vitték ki afgánékhoz. De azért az sem piskóta, hogy MAGYARKÉNT, de ukrán állampolgárként szívott Szibériában. Na az erőt próbáló lehetett, a világ háta megett.

Kárpátaljai magyar. Rápacsált. De ha Afganisztánba viszik, akkor lehet, hogy nem tudott volna a kollégám lenni. Szóval végülis mázlija volt.

Na, örülök, hogy tetszett! De hogy volt a kollégád Szibériában katona? Orosz származású vagy mi?

Megnéztem az Ameddig a lábam bírja c. filmet. Kösz konrad!
Hiánypótló!!! Helyettünk - magyarok helyett is - elkészítették a németek a történelem egy eltagadott részét. Szidhatjuk mi ezeket a németeket, hogy agymosottak lettek és mindent nácinak néznek, ami kicsit is hazafias, de mégis ők azok akik elkészítik ezeket a filmeket (Sztálingrád, meg ez), amiket nekünk is el kellett volna készítenünk. De nálunk csak a hülyeségre van pénz.
Pedig annak az öregnek a története - aki a 80-as évek végén ért haza - ráverne erre is. Jó, ez egy tipikus történet (60-as években többen jöttek haza, mint a 80-as években), de azért megmutatná, hogyan virágzott egy rabszolgatartó állam a XX. század végén.

Na és akkor picit fikázom is De csak becsületből, mert amúgy nagyon jó film. A nyári Szibériát kicsit idealizálva, kalandfilmesre véve ábrázolták. Az egyik kollégám Szibériában volt katona és azt mondta, hogy a télnél csak egy rosszabb van ott: a nyár. Ami szerencsére igen rövid. De ez alatt élni sem lehet a szabad levegőn, mert mindent ellepnek a különböző méretű, agresszív vérszívók, akiknek még a hideg előtt tele kell szívniuk magukat, párzani, petézni és belefagyni a mocsárba.

Meg az a jurtás, vágottszemű csaj az gyanúsan elütött a törzs többi tagjától. Az valami koreai szinésznőcske lehetett. De ezek már csak apróságok. A film maga szinte kötelező!