Életfilozófiák

Mindenki azt rekeszt ki az életéből, amit csak szeretne. Persze kirekesztés előtt általában a gondolkodók átnézik előbb, hogy mit is rekesztenek ki.

Az a felfogás, vagy filozófia, ami szerint Ti éltek, valamiért nem működik. Az egész működésünk, amit jelenleg az emberiség kollektíven együttműködve művel, csak a pusztításra jó. De tartsunk ki mellette bátran! Csak az egyéni öngyilkosság deviáns, vagy a kisebb csoportok által elkövetett. Ha egy teljes civilizáció csinálja, az filozófia.

Évszázadokkal ezelőtt a hinduk előre látták ezt, közkinccsé tettek néhány olyan művet, ősi írást, amit nagy gondolkodók, filozófusok átolvastak...ezerszer. De mi lesz*rjuk, mert amit mi csinálunk, az sokkal jobb.

Ilyen mentalitás, vagy gondolkodás mellett kell kardosdkodni, ezzel tuti biztos előrébb lesznek az emberek......Még csak esélyt sem adtok arra, hogy azok, akik gyakorlatban tapasztalják a pozitív hatást, esetleg segítséget nyújhassanak.

Olyan szól be, aki még nincs is 18, de élettapasztalat az rengeteg mögötte, meg eldöntve, hogy környezetvédő lesz. Ez a jövőnk, olyan szabja majd meg, hogy hogyan éljünk, aki jobban le tudja üvölteni a másik fejét,s hitelesebben hülyézi le a másikat.

Ha valóban érdekel, hogy miről is szól ez a védikus filozófia, akkor szivesen elmesélem. Nyugiba. Majd ha a "közhangulat" helyreáll. Ha az 1X élünk végre lenyugaszik és megérti, hogy az ilyen életstílus eddig sem jött be senkinek. Majd remélem lesz valaki aki az ilyen gyermekének hasonló filóval tömi tele a fejét, mikorra ő már felnőtt lesz, s a saját bőrén tapasztalja, hogy mekkora egy baromság az "egyszerélünk". Akkor majd fog ezekre emlékezni remélem....és küzdeni, hogy a saját kölyke ne rohanjon a vesztébe.

Nem haragszom, csak így nem lehet beszélgetni....mert értelme nem sok. Bocs.

Nagyon érdeklődve olvasom egyébként amiket írsz, csak számomra ez a mindent átjáró, mindent "megmagyarázó (nem pejoratívan értem, nem "okoskodó" vagy ilyesmi) komplexitás a félelmetes inkább, nem a "semmi" (a magam ösvényén maradva mondom ezt, mivel te ilyet nem mondtál, hogy "félnél" tőle).

Ha ez így is van, akkor sem érdekel. Úgy értem, inkább tudatosan rekesztem ki ezt a fajta karma-hit-lélek-Isten dolgot (bár k* érdekesnek tartom egyébként) . Ha úgy tetszik, a véletlenben s az "aktív" földi életben "hiszek" . Az ember ne azért cselekedjen jót/rosszat, mert az kihat a túlvilágra (ez a része már nem is igazán neked szól végülis ), hanem mert szereti -vagy legalábbis tiszteli, becsüli- az életet ami megadatott, benne minden "szereplővel" (legyen az ember, vagy maga a természet). A minden szereplőt sem úgy értem, hogy mindenkit szeressünk (sőt. hiszek a szélsőséges érzelmekben, mivel szükség van egyikhez a másikhoz. bár ilyesmiről már beszéltem)... Annak ellenére, hogy így gondolom, kifejezetten antiszociális vagyok a szó nem "beteg" értelmében. Szeretek egyedül lenni, nincs szükségem arra, hogy mindig emberekkel, barátokkal családdal legyek körbevéve/körülvéve, és úgy általában elég nehéz engedem igazán magamhoz közel az embert és viszonylag kevés is az az ember, akinek élete, "sorsa" kifejezetten érdekel. Szeretek akár egy teljes napot is "semmit tenni", csak dögleni az ágyamban és hallgatni a kedvenc zenéimet (ez az én lelki karbantartásom ), gondolkodni akár magán a zenén, akár teljesen más dolgokon.

Abban viszont bitos vagyok, hogy ezek a dolgok nem puszta "humbug" csupán. Mindennek van logikus és racionális alapja. Folyamatsoan fejlődnek, finomodnak ezek a dolgok is, bővül a tan is (gondolom. Biztos nem véletlenül...

http://www.youtube.com/watch?v=o2zCon5n7PI&NR=1 :P

Amikor elkezdtem a hindu vallásfilozófiát gyakorolni, akkor nekem is volt ilyen "ötletem", hogy ha kiülök a kamion elé az útra, és elüt, azt vajon Isten akarta-e? Benne van-e karmámban?

Szörnyen idegesített, hogy voltak olyan "hittestvéreim", akik minden történésre, ami létrejött velem, vagy mással, azt válaszolták : ez a te karmád.

Mikor elkezdtem ezt a védikus filót tanulmányozni, mindjárt a legelején tisztázták, hogy vannak örökkévaló dolgok, mint pld :

- Isten
- élőlény
- anyagi világ
- idő

----és van olyan dolog is, amely nem örök, hanem megszakítható. Ez pedig a karmánk. Azután nem szivesen beszélgettem olyanokkal, akik ezzel jöttek, hogy : "ez a te karmád". Van az emberek kezében egy hatalmas tudásanyag és nem használják. Érdekesnek találom. Vannak emberek, akik a lelki életben is "könyökölnek", s bátran állíthatják, hogy : ez a te karmád, holott nem igaz. Nem vagy köteles belenyugodni, nem állanó, megszakítható. Ez adja az egyéni léleknek a szabad akarat lehetőségét.

Szóval néha apróságokon elmeditálva, egy tollat félrehúzva tíz centivel rájövünk, hogyha nem esik le az asztalról és nem áll a lábunkba - aminek eredményeképpen esetleg vérmérgezést kaphatunk és vége a lehetőségnek az emberi testben való leszületésünkre, vagyis annak értelmére -, akkor igenis van értelme arrébb húzni a tollat.

A karmánk "visszahatás-gyűjtemény" csomagok. Ez azt jelenti, ami előre meg van írva, azért már tettünk. Amit most cselekszünk, az részben válasz a múltunkra(a bekövetkező visszahatásokra), valamint lehetséges választás a jövőnkre nézve, új visszahatások gyűjtögetése formájában(lehetőleg jók).

De szabad akaratunk van eldönteni, hogy mi lett volna jobb. Ebben az életben már tudatosan teljesíteni, s tíz centivel arrébb húzni a tollat, vagy esetleg az asztal szélén hagyni, amellyel egy újabb leszületést szavazunk meg magunknak. De lehet, hogy semmi nem fog töürténni. A toll arrébb lett húzva tíz centivel.....slussz-passz

A felelősségteljes élés a jelenlegi "adott"-ságnak a megbecsülése. Legközelebb lehet nem lesz ekkora szerencsénk. Az élet élése nem mindig tudatos. Kinek milyen a vágya, a ragaszkodása, annak megfelelően éli az életét. Ha rosszat él, lehet nem lesz új születés emberi testbe.

Legközelebb meg ki érti mit röfög, vagy brummog, vagy hápog?

És egy ilyen tökéletes Isten hogy alkothatott egy olyan instabil rakás szart mint az ember? Mert gondolom ő alkotott minket, nem evolúciós fejlődés eredménye vagyunk (cinizmus OFF). Én a munkámban olyan munkát végeznék mint Ő, kib*sznának!

Félreértés ne essék, nem tartom szarnak az életet (sőt, imádom) és vannak eléggé idealista, már-már humanista pillanataim is az emberrel kapcsolatban. Ez most pont nem olyan.

Nem hiszem, hogy van oka/Isteni rendeltetése annak, hogy most megfogom az asztalomon lévő tollat és 10 centivel arrább teszem .

Teljesen nyugodt vagyok, mivel nem csak az én létezésemnek nincs "értelme", hanem a tiednek sem és a másik 6 és fél milliárd emberének sem .

http://www.youtube.com/watch?v=o2zCon5n7PI&NR=1 :P

Nyugodj meg, hogy van értelme a létezésednek és nincsenek véletlenek sem. Minden ok-oka Isten, s az ember nem találhat ki olyan lényt, mint Isten, mert Isten tökéletes, mi meg nem. Alapból négy hibával rendelkezünk: az ézékszerveink tökéletlenek, csalásra hajlamosak vagyunk, mindig illúzióban vagyunk, és irigyek is vagyunk.

Ilyen silány jellemzőkkel nem lehet tökéleteset alkotni.

Én nem értem, hogy az emberek miért nem tudnak megbarátkozni a gondolattal, hogy alapvetően nincs értelme a létezésünknek. Tökéletesen emberi vonás, hogy minden szart túlkomplikálunk. Képtelenek vagyunk feldolgozni azt, ha valaminek nincs értelme, így kerítünk neki. Kibaszott egoista, nagyképű fasiszta barmok vagyunk természetünknél fogva, ezért hisszük azt, hogy létezésünknek oka van. Nincs... Csak vagyunk, és ha már így alakult, és a fejlődésünknek köszönhetően értelemmel is fel lettünk ruházva, akkor próbáljuk tartalmasan eltölteni azt. És ez jól van így. Az, hogy ki mit tart fontosnak (család, hatalom, tudás, pénz, nők, fiúk, sex, gyerek stb.), pedig már tök szubjektív és meddő vitaalap.

Nincsenek véletlenek? Csak véletlenek vannak! Az élet Istentől származik? Ő származik tűlünk.

(nem tudok olyan szépen fogalmazni, így nem biztos, hogy látszik, de Padavannal értek itt egyet, bár annyira materialistán nem állok hozzá )

http://www.youtube.com/watch?v=o2zCon5n7PI&NR=1 :P