Háborús filmek és a valóság

Én is imádom az archív felvételeket, csak hát nekik sincs annyi, hogy kitöltsenek vele egy egész műsort és ezért szoktak trükközni, hogy ne vedd észre, hogy ugyan azt vetítik már harmadszorra egy órán belül.

Ennél kettővel rosszabb, amikor olyan archiv felvételt tesznek be, aminek köze sincs az adott témához: nemrég vettem az amazonról egy Arnhem-mel foglalkozó doksi filmet és egy kalap szart sem ért, mert az Ardenneki áttörésről és a Sztálingrádi csatából is emeltek be archiv képeket és totál hülyére vették a nézőket, hogy majd nem tudok megkülönböztetni egy oroszt egy amcsitól, vagy elhiszem, hogy hó volt 44 szeptemberében Hollandiában.

Én az archív felvételek miatt (is) szeretem ezeket a sorozatokat (még ha erős propaganda is az egyik fél részéről). Hétvégén szerintem neki is ülök.

A neretvai csatát lentebb már elemeztük és tényleg max 300-at ér meg. Nagyon szar film.

A másik sorozatból én a koreai háborút vettem meg. Az nagyon jó - mégha ugyan azokat a felvételeket vetítik le újra és újra (csak néha flippelik (tükrözik) néha meg fekete-fehérben adják le). De a lényeg azért lejön. És hát az összes ilyenben a legjobb a veteránok visszaemlékezése. Az egyik cikkemben idéztem is ebből a soratból.

Tegnap a 300 Ft-os DVD turkálóban felfedeztem ezt. Mivel a régi háborús filmek szerelmese vagyok, nem volt kérdéses a vétel, még ha egyszer nézhetős is.
Ennek a sorozatnak is megtaláltam ugyanott az első két részét, ezeket se hagytam ott.