Lámácskáim!!!
Visszatértem...
Hihetetlen, hogy több, mint egy évet voltam távol a Dome-tól, de most úgy tűnik, hazatértem.
Itt otthon vagyok.
Szörnyek lappangtak az árnyak között, amiken keresztül mentem. Mélyről feltörő, kaparászó hangok...
De én nem tartok a hangokkal, mert tudom, hogy azok rossz irányba visznek.
Mellesleg rájöttem, hogy a legnagyobb érték a világon a szeretet. Szeressétek egymást, lámácskáim! Kívánom, hogy a szeretet fénye ragyogja be mindannyiótok otthonát! (Kivéve azt a néhányszáz lámát, akit rühellek.) És még én is itt vagyok ám... hihetetlen. Whooooooooosh!! Ki tudja, most meddig maradok, de remélem, sokáig. Mert a Dome már csak Dome.
És ez így van rendjén.
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”