Háborús filmek és a valóság

Minő véletlen, tegnap beleakadtam egy filmbe a TCM-en, None but the Brave címmel. Érdekes alkotás, egy 1965-ös film, ami nem igazán nemvezhető háborús filmnek. Arról szól, hogy egy csapatnyi tengerészgyalogos lezuhan egy szigetre, amit egy maroknyi japán tart. Az amcsik szeretnének kijutni a szigetről, a japánok pedig az utolsó vérükig tartani akarják. Egy ideigmarakodnak, van néhány összetűzés, aztán valahogy kiegyeznek, majd a végén közösen mentik meg a sziget egyetlen ivóvíz forrását. Érdekes film, ugyanis 65-höz képest megelőzi a korát, a japánok itt emberek, és betekintést nyerünk az ő nézőpontjukba is, bár úgy gondolom, kicsit átestek a ló tuloldalára is, a japánok valahogy túl lágyak, csakúgy, mint az amcsik. Nyilván a valóságban egy ilyen soha nem jöhetett volna létre a két fék között. Az első fegyvertelen találkozás is kicsit nagyon túl lágy.

A harcjelenetek 1965-höz képest nem rosszak! Ráadásul itt a japánok is rendesen harcolnak, kb. egyenlő arányban esnek el a két fél katonái, és mindenki szór rendesen. Azért volt pár rész, ami kicsit nagyon hihetetlen volt, hiszen nem találnak el valakit egy teljesen nyílt tengerparton, de sokkal jobb mint a hasonló korból származó spagettifilmek, a saját maguk arctalan-lelketlen golyófogó ellenségeivel.
Mondjuk ez egy anti-war film, azzal az üzenettel, hogy a háború szar, rossz, haszna nincs, és ezt üzeni a film vége is, egy mondattal: Nobody ever wins.

A végén azért bejön a bushidó, és hogy nem adhatják fel a japánok a szigetet, így az utolsó pillanatban a japók, akik ekkora már inkább puszipajtársok, rajtaütnek a parton várakozó amcsikra, amiben végülis minden japán meghal, de az amcsik nagy része is.

Összességében érdekes kísérlet, igazi anti-war film, kicsit lágy, kicsit régi, de megelőzte szerintem a korát. Olyan 6,5-7/10

"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111